8150. lajstromszámú szabadalom • Lánczkapocs
- 2 sasszög helyett éket is használhatunk, vagy annak ék alakot adhatunk, ez által a kapocsrészeket szélesség irányban még jobban kifeszíthetjük. ha a rúgó által okozott feszítés nem volna elégséges. A kapocs keresztirányú összekötése igen különböző módon eszközölhető. Az 5. és 6. ábra szerint, mindenik kapocsrész. közepén g nyúlvánnyal bir, melyek közül egyik jobb, a másik balmenetű csavaranyát képez. Ezen nyúlványokba, két ellenkező menettel bíró h csavart srófolunk, melyek közepén i fejjel bírnak. Ha ezen fejet egyik vagy másik irányban forgatjuk, úgy az összekapcsolt a h szélesség irányban megfeszülnek vagy meglazulnak. Lazított állapotban a kapocsrészek a' 4. ábrabeli helyzetbe forgathatók, melyeket az összekapcsolandó láncz végső szemeinek behelyezése után ismét összekapcsolunk (1. ábra), és h h csavarokat i fejbe dugott k szög segélyével a nyúlványokba srófoljuk, k szöget lánczok a kapocs valamelyik részéhez kötjük. A 7. és 8. ábra szerint a kapocs egyik része l éknyílással ellátott csappal bir, a más részen pedig m fej van. Ezen fejre, oldalnyílással biró n hüvelyt helyezünk (9. ábra), melybe / csapot illesztünk. Miután a kapocsrészeket záró helyzetbe forgattuk n hüvely megfelelő nyílásán és l csap nyílásán át ékalakú sasszöget ütünk, miáltal a kapocs részeit megfeszítjük, A sasszög eltávolítása után, a kapocsrészeket egymástól elválaszthatjuk s így az összekapcsolt lánczot megszakíthatjuk. A 10 és 11. ábrában föltüntetett keresztkötésnél a kapocs egyik részébe éknyílással ellátott o csavart srófolunk, a csavar négyszögletes középső részére pedig oldalnyílással ellátott négyszögletes p hüvelyt helyezünk úgy, hogy előbb a p hüvelyen levő és az előbbivel ellenkező menetű csavart a kapocs másik részébe srófoljuk. A hüvelyt és o sróf'ot azután ékkel összekötjük. A 12. és 13. ábrában föltüntetett keresztkötés csak abban különbözik, a 7. 8. 9. ábrákban vázolt kötéstől, hogy l csapot n hüvelybe srófoljuk s így az ék használata fölöslegessé válik. A 14. és 15. ábrákban jelzett keresztkötést rés q csavarok képezik, melyeknek fejeit csuklószerűen kapcsoljuk egymáshoz. A srófolc ellenkező irányú menetekkel bírnak és a kapocs részeibe srófoltatnak. Az ék kihúzása vagy beütése által a kapocsrészeket meglazítjuk vagy egymáshoz szorítjuk, q srófot átfúrt fejjel látjuk el. mely a srófok elfordítására szolgál. A 16. és 17. ábrákban föltüntetett keresztkötésnél a kapocs egyik része jobbirányú, a másik része pedig balirányú csavarral van ellátva. Mindkét csavart egy csavaranyába srófoljuk, mely egyik végén jobb-, másik végén halmenettel bír. Ha a csavaranyát egyik vagy másik irányban elforgatjuk, a kapocs részeit megfeszítjük, illetőleg meglazítjuk. A 18. és 19. ábra szerint az egyik kapocs részt s csappal látjuk el, amely végén vastagabb és csavarmenetekkel bír. A kapocs másik részén üreges t csap van, mely belül, felerészben csavarmenetekkel bír, a másik fele rész pedig nagyobb átmérőjű mint a csavartokot képező rész. Mielőtt s csapot t üreges csapba srófolnánk, a t csapra u rúgót helyezünk, azután az s csapot addig srófoljuk. mig t csap csavarmenetein áthaladt, miáltal a kapocs két része egymás fölött tetszőlegesen elfordítható lesz. A kapocs két részének megfeszítését u rúgó és v ék eszközlik. Ha a két kapocsrészt egymástól elakarjuk távolítani, akkor az éket kiütjük, a rúgót összenyomjuk és s csapot kisrófoljuk. Az 1-9. ábrák szerinti kapocsrészeket, még óvatosabban összekapcsolhatjuk, ha a fogazott ir helyeknél (1. ábra), megfelelő nyílásokba ékeket ütünk. Ezt azonban csak akkor szükséges tennünk, ha a kapcsot nem szándékozunk később ismét kinyitni. A 20—22. ábrákban jelzett kapocs csak egyik végén van fölmetszve és az 1. ábrához hasonló módon fogazva. Ezen kapcsot fölnyitás előtt a fül nem metszett részén fölhevítjük s ilyen állapotban széthúzzuk. (22. ábra). Ekkor az összekapcsolandó láncz l végső szemeit a kapocsba helyezzük, melyet Í azután ismét visszahajlítunk. Ezen kapocshoz nem szükséges más biztosító rész. mivel a fölmetszett részek nem távolíthatók el