8142. lajstromszámú szabadalom • Javítások gáz vagy petróleum mórtoros kocsikon
- 3 — végén lévő űrtérrel közlekedik. A c cső végét az ezen cső egy vastagításán elrendezett és a folyadék átjárása czéljából barázdákkal ellátott c1 csavar segélyével szorítjuk a c3 tömítéshez, mely a cső végén és a cső körül elterjedő gyűrűs térnek összeköttetését megakadályozza. Az A1 - tengely végére megerősített két részből álló cs gyűrű a cl hüvelynek gyűrűs hornyába nyúl, mely hüvelyben a c6 födél van megerősítve. Az oldalas c6 csövön keresztül a cl hüvelynek a c csövet körülvevő gyűrűs terébe nyomás alatt folyadékot nyomunk vagy vezetünk ki abból; az oldalas c7 cső hasonló összeköttetést létesít a c6 födél és a c cső belseje között. Kettős c8 bőrtömítések megakadályozzák a két folyadékvezetéknek egymással való közlekedését és a c9 bőrgyűrű meggátolja a folyadéknak a c1 hüvely és az A1 tengely illesztési fölületén való kifolyását. A folyadék nyomásának az /'. fl csőtekerületekbe való vezetése czéljából a ü., 7. és 8. ábrákban föltüntetett elrendezést használjuk. A kocsi végén lévő, mint rendesen, úgy itt is alkalmazott dobogón M henger van elrendezve, melynek dugattyúját kézikerék és csavarorsó segélyével föl- és lemozgathatjuk. A hengernek a dugattyú fölött és alatt lévő részéből az m és n csövek > az alváz mentén az A1 forgattyútengely a végéhez vezetnek, a hol azok közül az egyik, a mint ezt a föntebbiekben leirtuk, a tengely belsejében elrendezett czentrális csatornán át az egyik ruganyos csőspirálissal, a másik cső pedig a tengely belsejében levő gyűrűs csatorna által a másik spirálissal közlekedik. Ha az M hengert, a csöveket és a csatornákat vizzel vagy más folyadékkal megtöltöttük. akkor a szerint, a mint a dugattyú az M hengerben föl- vagy alámozog, csak az egyik spirális fog nyomás alatt állani, míg a másikban nyomás nem lesz. A dugattyú középállásánál egyik ruganyos spirális sem terjesztetik ki, minek folytán a I), Dl fogaskerekek egyike sincs az A1 forgattyútengellyel összekapcsolva. Hogy folyadékveszteségeket elkerüljünk, a henger közepén egy folyadéktartállyal áll összeköttetésben, melyet szükség szerint megtölthetiink. A gép járási sebességének szabályozása czéljából az A1 vagy bármely más tengelyen egy vagy több szabályozó van elrendezve (mint az 1. ábrában pontozottan van föltüntetve). Hogy a rázkódtatásokat kikerüljük. a gép regulátorát úgy rendezzük be, hogy a gép járási sebességének csökkentése vagy beszüntetése czéljából a robbantó keveréket is csökkenthessük vagy elzárhassuk. Közvetlenül a kapcsolásnak működtetése után a gép sebességét fokoznunk kell. a mit az által érünk el, hogy az m és n csövekbe a kapcsolásnak működtetésére bevezetett folyadéknak nyomását a 11., 12. és 13. ábrákban föltüntetett berendezés segélyével kihasználjuk. Az A4 ellentengelyre az x szabályozó van fölszerelve, melynek karjai a í1 , t' rudak által vannak a t hüvellyel összekötve, úgyhogy ha a karok a sebesség növekedése következtében szétmennek, a gáznak a gépbe való vezetésének szabályozására szolgáló hüvelyeket hordó t hüvely az ellentengelyen eltolódik és az s, s1 rúgók megfeszítése közben egy hüvelyket hoz műkö-1 désbe. mely a gázbeáramlási csatornát részben elzárja. Ezen s s1 rúgók az eltolható p korongra hatnak, melyet a 2 emeltyűkar által eltolható </ hüvelynek r rúdjai mozgatnak. Ezen 2 karok könyökemeltyűknek hoszszabb karjait képezik, míg azoknak rövid 21 karjai a ruganyos c/, d[ diafragmák által hozatnak működésbe, melyek az m'\ illetve n1 csövek által vannak az m, n nyomócsövekkel összekötve. Ha az m vagy n csövek valamelyikébe a kapcsolás működtetése czéljából folyadékot vezetünk be, akkor ez az m1 n1 csöveken keresztül a diafragmaszekrényekbe árad és a d vagy dL diafragmák egyikére hat. azt kifelé tolja és ez által a z karokat és a p korongot az s, s1 rúgók nyomásainak ellenében mozgalja. A rúgók akkor a gáznak a gépbe való vezetésének szabályozására szol-
