8133. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár palaczkokhoz és egyéb tartályokhoz

— á -Az 5. ábra a zár golyós szelepeinek met­szete és alaprajza. A 6. és 7. ábra a szóban levő biztonsági zárral fölszerelt palaczk módosításai. A palaczk a nyakában alkalmas módon egy b üreges teret létesítünk, mely kúp­alakú üreges testeknek egymásra fektetésé­ből keletkezik. Ezek közül az egyik csúcsá­val lefelé, a másik fölfelé fordul. A palaczk felé fordult kúpalakú iireg teljesen sza­bályos és alsó végével a palaczk belsejével áll kapcsolatban, míg az ugyanoly alakú fölső részt a c nyílások segélyével a külső levegővel közlekedik. A b térben két golyó van elhelyezve, melyek közül az egyik f könnyebb és úszik és a g alsó szelep fölületre fekve a pa­laczkot tökéletesen elzárja, ellenben a súlyos h golyó a fölső kúpfölületen gördül és ha a palaczk egyenesen áll, az alsó golyóra fekszik. Mindkét f és h golyónak átmérője közel egyenlő és ha a b térben a szélső hely­zetüket foglalják el, egymástól pár millim. távolságban vannak, ellenben az átmérőjük úgy vau méretezve, hogy viszonylagos helyzetüket meg ne változtassák. A könnyű golyó üreges és üvegből, celluloidból, alu­míniumból stb. készül, vagy pedig tömör és ekkor sajtolt parafából stb. állítható elő, míg a nehéz /« golyó tömör, anyaga üveg, márvány, fém stb. Czélszerű azonban mind­két golyót üvegből készíteni, még pedig az egyiket tömören, a másikat üregesen. Ilyen, a palaczknyakban eltolhatlanul al kalmazott készüléknél lehetetlen a palaczkot folyadékkal tölteni. Ha a palaczk áll, a nehéz golyó a könnyű fölött foglal helyet és ezt fészkére nyomja, a folyadék betöltése tehát lehetetlen (1. ábra). Ha már most a palaczkot egészen föl­fordítjuk (3. ábra) és a palaczkba alulról nyomás alatt álló folyadékot vezetünk be, a folyadék a b üreges teret kitölti és ezzel az f úszó golyót fölemeli, a golyó a fészkére fekszik és a folyadéknak a tar­tályba való behatolását meggátolja. Ha a tartály vízszintes vagy gyöngén lejtős helyzetben van és ily helyzetben akarunk nyomás alatt álló folyadékot be­vezetni. a folyadék a palaczkba ugyancsak nem hatolhat be, mert ekkor a h golyó lejtős fölületen fekszik és a golyó nyomja az f golyót fészkére. Hogy a b teret a palaczk belsejében létesíthessük, különböző berendezésekhez folyamodhatunk, melyek közül a legegy­szerúebbek az 1., 2. és 3. ábrán láthatók. Az a palaczknyakat, mint közönséges pa­laczkoknál, egy darabból készítjük és egész hosszán némileg kitágítjuk. A palaczkuyak alsó és befelé fordult része bizonyos hosszú­ságon ki van köszörülve, ha azután a pa­laczk nyakába egy kúpalakú, lecsiszolt m darabot helyezünk el, mely külső fölületén tökéletesen tömítve van. Ezután a palaczkot folyadékkal töltjük, az m betét üregében az az f és h golyókat helyezzük el és a golyók fölött az n betétet dugjuk be, mely a pa­laczkban súrlódás nélkül csúszik. Hogy az egészet a kellő helyen megerő­síthessük, utoljára a palaczk nyakában egy p gyűrűt alkalmazunk, mely a palaczknyak­kal egy síkba esik. A palaczk nyakának ezen fölső szélét egy szúró láng hatásának tesz­sziik ki, minek következtében a palaczk a nyakát és a p gyűrűt összeforrasztjuk. A p gyűrűben egy q parafadugót helyezünk el és ezután a palaczk kereskedésbe bo­csátható. A palaczkot bármikor ki lehet üríteni, ellenben folyadékkal nem lehet új­ból megtölteni. A biztosítására szolgáló n betét, mely a b üreg képezésében is részt vesz és a folya­déknak a r furatokon való kifolyását lehe­tővé teszi, arra is szolgál, hogy a golyókra drót stb. segélyével hatást gyakorolni ne lehessen. Ebből a czélból az n betéten két vagy több r és s korona van, melyek csipkéi egymással szemben el vannak tolva és épp ily r1 s1 kimetszésekkel vannak ellátva. Hogy a palaczk belseje felé fordult p gyűrű a fölső korong s1 kivágásait el ne födje és hogy a folyadék kifolyását meg ne gátolja, a fölső s korona fölületén három vagy négy t toldat vagy szemölcs van alkal­mazva (4. ábra). A 6. ábra a palaczkberendezés egy külön

Next

/
Thumbnails
Contents