8124. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gáz előállítására cseppfolyós égethető anyagokból, különösen petróleumból spirituszból és más effélékből

csövecske a gázt a rendkívül finom l nyí­láson keresztül az m lángzóba vezeti. Maga ezen lángzó alkalmas módon, p. o. o léezek által rögzíttetik a b légtartályhoz, mely léezek a tartálynak p nyílásaiba nyúlnak. Az e kémény fölső végén a q nyílásokkal bír, melyeken át a g melegítő lángnak égési gázai eltávozhatnak. Közvetlenül a kémény­hez csatlakozik az r harang, melynek s nyílásain keresztül magához a lánghoz ve­zettetik a levegő. A harang azért rendez­tetik el közvetlenül a kéményen, hogy maga a lángzó melegíttessék föl egyenle­tesen a melegítő láng által, a mi egyrészt gyorsabb működtetést és másrészt egyen­letesebb égést eredményez. A légtartályon ezenkívül még a t beömlő nyílást is ren­dezzük el, melynek rendeltetéséről alább leend szó. Végül a kémény és a légtartálynak csa­tornafalazata közé a v fémgyűrűt illesztjük, mely a hőt a kéményről a légtartályra viszi át. A gyűrűnek vastagsága, valamint elrendezési magassága, melyek nagyban függnek a lámpáknak méreteitől, a mint az a lámpának működéséből alább kitetszik, ezen szerkezetnél fontos szerepet játszanak. A gép következőképen működik: A g melegítő láng. mely különben itt eltérőleg az eddigi spirituszlángtól, közön­séges petroleumláng is lehet, meggyújtatik, amikor is az a fölötte elrendezett kémény következtében, mely nagyon élénk léghúza­mot teremt, oly intensive ég. hogy az égető anyag a legrövidebb idő alatt gázosíttatik. A hő első sorban is a kéménnyel és a v fémgyűrű segélyével a b tartályban lévő levegővel közöltetik, mely a tartályból a c csővek egy részén keresztül az alsó a tar­tályba áramlik, míg másrészt az a tar­tályban lévő levegő a c csöveknek más részén keresztül a fölső légtartályba kering. A lefelé áramló levegő keresztül menve a c csőveken, lehűl és a folyadéktartályban lévő folyadékra elegendő nagy nyomást gyakorol, hogy azt a h csőveken keresztül fölfelé szorítsa; ezen csővekben valamely, pl. asbestbetétet rendezünk el oly czélból. hogy a folyadékot hűtött állapotban vezet­hessük fölfelé, úgy hogy az égető anyag tényleg csak az e kéményben gázosíttatik, melyen a h gázosító csövecskék vonulnak keresztül. A fönnebb mondottakból világos, hogy az égési anyagnak átmelegedése az a tar­tályban teljesen ki van zárva, minek követ­keztében ezen készüléknek működése töké­letes. Magától értetődik, hogy a légtartály nagyobbodásával a fémgyűrűnek is nagyob­bodnia kell, hogy a tartályban lévő levegő egyenlő idő alatt melegíttessék föl ugyan­azon hőmérsékletre, vagy hogy a gyűrű pl. kisebb méretű lehet, ha azt a melegítő lánghoz közelébb rendezzük el. szóval, hogy méretezése lényegesen függ elhelyezési pontjától és a készülék többi alkatrészeinek méreteitől. Ha a készülék működését be akarjuk szűntetni, úgy első sorban is a g melegítő lángot oltjuk el, ezután pedig a í-nél lévő kiömlő-nyílást nyitjuk ki; ennek következ­tében a b légtartályban lévő levegő kiáram­lik és a légtartályban közvetlenül nyomás­csökkenés áll be. Magától értetődik, hogy ezen t kiömlő nyílás egyszersmind a nyomás szabályozá­sára is szolgálhat, amennyiben azt nem egészen, hanem csak részben nyitjuk ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gáznak fejlesztésére cseppfolyós égető anyagokból, nevezetesen petró­leumból, spirituszból és más effélékből világítási, főzési, fűtési és egyéb tech­nikai czélokra, azáltal jellemezve, hogy a gázlángnak létesítésére szükséges nyomást keringő légáramlat által idéz­zük elő. 2. Az 1. alatt jellemzett eljárásnak foga­natosítására egy készülék, mely két a és b tartályból áll. melyek közül az egyik az égető anyagnak, a másik a légköri levegőnek fölvételére szolgál, azáltal jel­lemezve, hogy a lángnak képzésére szük­séges nyomás c keringési csővek által

Next

/
Thumbnails
Contents