8108. lajstromszámú szabadalom • Újítás destilláló és rektifikáló készülékeken
— 2 — hogy a fölszálló gőzök a csapadékból újabb fertőzményeket föl nem vehetnek, tehát tiszta és így jobb állapotban sűrűdnek meg. A csapadék — minthogy a jelzett fölületen rendkívül vékony rétegekben folyik — csak lassan párolog el, és így a káros és nehezebben elpárolgó anyagok a csapadékban maradnak hátra. A most kifejtett alapelvek szerint szerkesztett desztilálókészűlék a csatolt rajzlap 1. ábráján hosszmetszetben, 2. és 3. ábráján keresztmetszetben v an föltüntetve, míg a 4. és 5. ábra a desztilláló fenekének egy részét mutatja nagyobb méretben. A készülék működése a következő: 1. czefre útja. A czefre az M beömlőcsövön (1. ábra) a V előmelegítőbe jut. hol az /' cső külső falán fölmelegedve, hőfoka megfelelően emelkedik, ezután az B csövön a czefre oszlopba megy, még pedig az F csövön először is a gyűrűalakú Kx térbe. Ez a tér addig töltetik czefrével, míg az utóbbi a m falon át nem bukik, úgy, hogy a fí1 felületet, melyet alsó oldalán a gőzök hevítenek. egyenletesen czefre réteg födi. Ez a fölületen az A falhoz folyik, itt a gőzökelvezetésére szolgáló O1 nyílásokat szabadon hagyva, végül az N1 bütykök fölött az S1 csöveken át a K- szelenczébe megy. Ezt a szelenczét megtöltve, egyenletes rétegben ömlik a /^"föiületre, melynek alsó oldalát a inegsűrüdött kozmás olajakból származó hő fűti és mely ezt a hőt a czefrére átviszi. Az A2 fal meggátolja, hogy a czefre a gőzök elvezetésére szolgáló O2 nyílásokon folyjon ki, ellenben az N2 bütykök fölött (1. és 2. ábra és az S- csövön át megy a gyűrű alakú IO térbe, ezt teljesen kitölti, azután a Wa falon a IP felületre folyik, itt az A* falhoz megy és azután az A'8 bütykök fölött az Ss csövön át a K* szelenczébe megy. A czefre innen egészen a leírt módon vezethető tovább, mindaddig, míg szesztartalmát majdnem teljesen el nem vesztette, mikor azután a K'> tartályban gyűjthető össze. 2. A gőzök útja: A csekély túlnyomású fűtőgép a T csőcsonkon az áttört I) csőbe jut és ennek fúratain a Bs alsó fölülethez, és ha a K9 térben levő czefréből az alkohol utolsó nyomás is eltávolította, evvel az Oi nyíláson a O térbe megy. Az O*—O1 nyílások az m1 - - íí 1 3 nyílásokhoz hasonlók (4. és 5. ábra), úgy, hogy az éles z csipkék, mint azt föntebb már jeleztük, a gőz fölfelé mozgását akadályozzák és az elragadott folyós alkatrészeket leverik. Ez által választják a kisebb fajsúlyú anyagokat a nagyobb fajsúlyúnktól első izben el. az utóbbiak mozgásukban akadályozva lesznek és rejtett melegüket a Bs falon át a fallal érintkező czefrére viszik át, míg a kisebb fajsúlyú gőzök az Ol nyílásokon a CA térbe, az L7 nyílásokon a B7 fal alsó fölüleletére és a zeg-zúgos O7 nyílásokon a K' persely alá jutnak. Mint OMiál 07 -nél is elválasztjuk a nagyobb fajsúlyú anyagokat a kisebb fajsúlyúaktól, az utóbbiak O7 alsó falán megsűrűdnel, míg a könnyebbek K, ] mellett elhaladva az L" nyíláson át a Bc felület alá jut, mialatt L°-nál a nehezebb gőzök egyrésze leválik. A Bü fenék alsó felülete mellett haladva a gőzök a zegzugos Oö nyílásokon a C-0 térbe jutnak, az LR nyílásokon a Jl fenék al:;ó felülete alá, az 0B nyílásokon a K* perselybe stb. míg végül a zeg-zúgos Cn nyíláson a A1 fenék alsó felülete alá nem jutnak. A nyílásnál nagyobb fajsúlyú részek a kisebb fajsúlyúaktól újból elválnak, az előbbiek rejtett melegüket a b1 fölületen a visszafolyó inegsűrüdött gőzökre viszik át, míg a kisebb fajsúlyú gőzök az n1 nyíláson kilépnek, azután az /2 nyíláson a />'- felület alá mennek és ott a zeg-zúgos »2 nyílásoknál sűrűségük szerint újból osztályoztatnak. A nehezebb gőzök kondenzálódnak, míg a könnyebbek az n2 nyíláson és az ls túrátokon a bs fenék zeg-zúg vonalas ns lyukaihoz áramlanak' és így tovább, míg végül a h7 fenék n7 nyílásain és a V előmelegítő f csövén át nem haladva a czefre előmelegítését el nem végezték. Az /' csőből a gőzök az lA túrátokon a zeg-zúgos m8 nyílásokhoz jutnak. Ez utóbbin a kisebb sűrűségű gőzök áthaladnak, az la nyíláson a b9 fenék «9 zeg-zúgos nyílásai alá jut és így tovább.
