8100. lajstromszámú szabadalom • Bordázott, illetve hullámos lemezekből alkotott gőzkazánul vagy sűrítőül szolgáló tartály

2 — A 11. ábra a 10. ábra vízszintes metszete. A 12. ábra oldalnézet, mely a 7. ábrában, bemutatott kamrának alkalmazását ábrázolja A 13. ábra az 1. ábrában föltüntetett lemeznek egy további foganatosítási alakját tünteti föl. A 14. ábra egy bordázott lemeznek keresztmetszete ós végül a 15. és 16. ábrák spirálisalakúan összecsavart kamrák két foganatosítási alakjának vízszintes metszetei. A 17. ábra egy hullámos lemezből előállított hengert tüntet föl. míg a 18. ábra ezen hengernek összenyomása által létesített kamrának keresztmetszete. A mint a rajzokból kitűnik, ily kamrákat vagy azáltal állíthatunk elő, hogy két kiilömbözőképen rovátkolt vagy hullámosított lemezt szorosan egymásra fektetünk és azokat széleiken szögeesek segélyével vagy másként egymással összekötjük vagy, hogy valamely egy irányban rovátkolt lemeznek két felét egymásra hajtjuk vagy hogy csavarvonalban futó bordázattal ellátott csövet úgy nyomunk laposra, hogy ezen cső falai egymással érintkeznek, stb. Az 1. és 2. ábrákban föltüntetett lemez, a mint éppen említettük, két, egy irányban rovátkolt A és B félből áll. Ezen lemezt azután a középső sima G részén annyira összehajtjuk, míg az egymással szembejutó (belső) fölületek egymást érintik (4. ábra). Mihelyt ez bekövetkezik, az A hullámok vagy rovátkák a B hullámokat vagy rovátkákat keresztezik, a mint ezt a 3. ábra mutatja, azaz a kamra D falának csatornái (4. ábra) a kamra E falának csatornáit keresztezik, úgy hogy ezen D és E falak között egymással a keresztezési pontokon térbeli összefüggésben álló közök létesülnek. Ezen megfelelő szélességgel, hosszúsággal bíró és a 3. és 4. ábrákban föltüntetett elrendezésű kamrát már most spirálisalakúan összehajtjuk, ill. csavarjuk akként, hogy a rovátkák, hullámok vagy bordák egymással a kamra külső fölületén is kereszteződve jutnak érintkezésbe. Ily módon egy az 5. ábrában föltüntetett alakú kamra jön létre, mely ha azt gőzkazán gyanánt akarjuk alkalmazni, a 8. és 9. ábrában bemutatott módon az E köpenybe illesztetik. Ezen F köpeny meggátolja azt, hogy a spiráliskamra a belső nyomásnak engedve kitáguljon vagy szétfejtődjék. A kamrát a G tüzeléssel hevítjük és a spiráliskamra vége és az F köpeny belső föliilete között lévő holt közt alumíniumból vagy egyéb alkalmas anyagból készült tömítéssel töltjük ki. Az égési gázok a spirális egyes tekerületei között lévő hézagokban, az F köpen fölött elrendezett H kürtőbe szállnak föl é ezen útjuk alatt a spirális kamrában lévő vizet fölmelegítik, mely utóbbi a ./ csövön át jut a kamrába, míg a fejlesztett gőz a K csövön vezettetik el. A helyett, hogy a kamrát az imént leirt módon spirálisalakúan csavarnók össze, lehet a kamrát a (i. ábrában bemutatott módon zeg-zugosan vagy kigyószerűen is összehajtani, azaz a kamrát egyenlő hosszakban de váltakozó irányokban áthajtjuk, úgy hogy ezen áthajtott darabok szorosan egymáshoz, ill. egymásra fekiisznek. Az egyes részeknek belterei egymással folytonos összeköttetésben állanak, míg a kamra D és E falainak külső fölületei a gázok átáramlására alkalmas közöket képeznek. Az így alkotott kamrát, ha azt gőzkazánul akarjuk használni, czélszerűen az F köpenyben rendezzük el (10. és 11. ábrák) és a közte és ezen köpeny között lévő holt tért tömítéssel vagy pontosan beléillő Fl darabokkal töltjük ki. A 10. ábrában is Ja tápcső, K a gőzelvezető-cső és G a tüzelés. A 7. ábrában több. a 3. és 4. ábra szerint alkotott kamra szorosan egymáshoz sorakoztatva van föltiintetve. A kamrák ezen elrendezése által ugyanazon eredményeket érjük el, mint a föntivel, vagyis víztereknek képződését, melyek a fűtő gázok átáramlását megengedő közökkel részarányos és szabályszerű módon váltakoznak, a mint ez az 5. és (L ábrákban bemutatott.elrendezéseknél islV ténik. m A 7. ábrában bemutatott elrendezést*