8068. lajstromszámú szabadalom • Újítások váltóállító készülékeken
— 3 -miáltal az állítóemeltyűt átfektettük, úgy hogy az a horizontálissal 90°-nál nagyobb szöget zár be és az ellensúlyt a mélyebb 4. állásba juttatja. Az ellensúly ezen állásban az elfordított 0 ütköző által nem lévén gátolva, teljesen stabilis állásban van. melyből már csak a váltóőr hozhatja ki. A mint az 1. és 2. ábrák összehasonlításából kitűnik, az A emeltyű állásának azon módosítása, melyet az az egyszerű készüléknek kettős hatású készülékké történő átalakításánál szemben a J ellensúly által a váltónyelvre gyakorolt nyomását is lényesen és hátrányosan módosítaná. Ennek elkerülése végett az F ellensúlyemeltyűnek oly alakot adunk, mely igen egyszerű kezelést és az ellensúlynak az F emeltyűn eszközölt eltolásával együtt az egyszerűen ható készüléknél érvényesülő nyomásnak változatlan föntartását teszi lehetővé. Az F emeltyűt ugyanis forgástengelyére rézsútosan rendezzük el és a két s s1 lyukkal látjuk el. hogy az ellensúlyt két különböző állásban rögzíthessük. Egyszerű hatású készüléknél az F emeltyűt az 1. ábrában föltüntetett állásban illesztjük föl annak E forgástengelyére, míg az ellensúlyt a rögzítőpeczeknek az E forgástengelyekhez közelebb fekvő s lyukba való bedugása által rögzítjük az F emeltyűn. Ha már most ezen készüléket kettős hatásúvá akarjuk átalakítani, akkor az F emeltyűt forgástengelyéről levéve megfordított állásban illesztjük rá. míg az ellensúlyt az F karon a külső s lyukba bedugott peezek segélyével rögzítjük. (2. ábra.) Ez által mindkét esetben lehetőleg egyenlő nyomás fog a váltónyelvre gyakoroltatni. SZABADAT.MI IGÉNYEK. Váltóállítókészűlékeknél, melyeknél az A állítóemeltyűn egy forgatható jFellensúlyemeltvű van elrendezve: 1. Berendezés az elállított ellensúlyemeltyűnek labilis állásúvá tételére, úgy hogy az ellensúlynak normális állásába való visszatérése önműködőlég történik. 2. Egy F ellensúlyemeltyű E forgástengelyének egyszerű hatású váltóállítókészülékeknél a vízszintes síkhoz viszonyított oly rézsútos állásban való elrendezése, hogy ezen tengely elállított A emeltyűnél a vízszintessel 90°-nál kisebb szöget képez, úgy hogy az ellensúly labilis állásban van és az ellensúlynak ezen állásába való hozására és megtartására szükséges erő csökkentetik. 3. Az F ellensúlyemeltyű E forgástengelyének 2. alatt jellemzett elrendezésénél egy 0 ütközőnek alkalmazása, mely meggátolja, hogy az ellensúlynak és az F emeltyűnek súlypontja az E forgástengelyen átfektetett függélyes síkba essék, mi által az ellensúlynak normális állásba való önműködő visszatérése biztosítva van. 4. Berendezések az A állítóemeltyű relatív hajlásszögének a szerint való könnyű szabályozására, a mint az állítókészűléket egyszerű vagy kettős hatásúvá akarjuk tenni, jellemezve két a készülékállvány alkalmas pontjain elrendezett d e lyuk és egy P megakasztó peezek által, mely ezen lyukak egyikébe vagy másikába az A állítóemeltyúnek hajlásszögét meghatározza. 5. Az F ellensúlyemeltyűnek különös alakítása. mely az E forgástengelyhez képest rézsútosan van elrendezve és fölfelé nyúló vagy megfordított állása szerint az A emeltyűhöz képest és a J ellensúlynak az F emeltyűn való egyidejű, megfelelő állítása által egyszerű vagy kettős hatású készülék gyanánt' alkalmazható, hogy a ÍJ állítórúdra és ez által a váltónyelvre gyakorolt nyomást mindkét esetben egyenlő nagyságban megtarthassuk. (1 rajzlap íueilékluttel.) « PALLAS RÉ3ZVENV TÁRSA8ÁP NYOMDAJ* BUDAPESTEN