8065. lajstromszámú szabadalom • Újítások forgógépeken
I 8 -válaszfal van, mely a nagy nyomás alatt álló gőzt a kifúvatandó és munkát végzett gőztől elválasztja. Ezen a közfalon egy hosszú hüvely vau (1. ábra), mely lehetővé teszi, hogy a beboesátó csatornákat két, a dugattyú között fekvő sík között helyezzük el. A D dugattyú agyában levő beboesátó csatornákat K K1 jelzi (4. ábra), a B tengely megfelelő csatornáit le V jelzi A Dl dugattyú agyán levő beboesátó csatornákat L L1 betűk (7. ábra) a B tengely megfelelő nyílásait 111 betűk jelzik. A D agy kifuvató nyílásait M M1 betűk (6. ábra), a B tengely megfelelő nyílásait m m1 jelzi; a D1 agy kifuvató nyílásait N NL . a B tengely megfelelő nyílásait n n1 jelzi. A gépműködésmódja a következő: Vonatkozással a 4., 5., 6., 7 és 8. ábrákra, tegyük föl, hogy a 1) dugattyú az ábrákon látható nyíl irányában mozog. Ekkor a gőz a K K\ k k1 nyílásokon fog a két dugattyú között levő térbe beáramlani és törekedni fog azokat forgásnak indítani. De a Dl dugattyút abban az értelemben való forgásban, melyet a gőznyomás előidézne, a kapcsok, melyek azt a fix állványbakokkal összekötik, meggátolják. A 1) dugattyú ellenben a nyomás hatása alatt szabadon elmozdulhat, mert a megfelelő kapcsolókorongon levő kapcsok a bakból kikapcsolják. A D dugattyúval kapcsolt E korong szintén a nyíl irányában forogván, a hengerhez kapcsolódik és így a C hengert magával fogja vinni. Ha a henger egészen a D1 dugattyúig jutott, a D dugattyú a teljesen nyitott beömlő és az ugyancsak teljesen nyitott kifuvató nyílások előtt elhaladt, és az ezen nyíláson túl még a hengerben levő gőz a I)x dugattyúval szemben párna gyanánt szerepel, úgy hogy a D1 dugattyú abban az irányban, melyben a D dugattyú forgott, forogni kezd mielőtt a I) dugattyú a D1 dugattyút érintette volna. A J)1 dugattyú forgó mozgásának a nyíl irányában való megkezdése folytán az a fix baktól, mellyel össze volt kapcsolva, elválasztódik és annak L D nyílásai I l1 csatornák fölé jutnak (7. ábra) és a gőz a Dl és 7) dugattyúk közé bevezetődik. A gőz most a D1 dugattyút abban az irányban mozgatja tovább, melyben az mozogni kezdett, és a I) dugattyút előbbi forgásirányával ellentétes irányban kezdi mozgatni. A D dugattyú ennek következtében a fix bakkal jön kapcsolatba, minek az a következménye, hogy a D1 dugattyú és a vele kapcsolt E1 korong tovább előremozog, miáltal a hengerrel kapcsolódik, tehát a henger a dugattyú forgásában részt fog venni és ugyanabban az irányban fog forogni, melyben előbb 'forgott. Ha már most a D1 dugattyú a I) dugattyúhoz közeledik, mikor már a teljesen nyitott kifuvató nyílás fölött elhaladt (1. a 8. ábrát), két dugattyú közt levő gőz a J) dugattyúra párna gyanánt fog hatni és a D dugattyút maga előtt eltolja, ennek következtében a gőzbebocsátó nyílást nyitja és a leírt munkafolyamatot újból megindítja. Következik ebből, hogy minden dugattyú egy fél fordulaton vagy hosszabb úton mozgatja a hengert, tehát a dugattyú és a henger egy félfordulat alatt nem súrlódik egymáson. Ha a gép csak csekély terheléssel jár, a henger és a dugattyú tehetetlensége következtében a két dugattyút magával viszi, tehát a beboesátó és a kifuvató csatornák gyorsan záródnak és így a gőz fölösleges bevezetését és kifuvatását meggátoljuk. ha azonban a gép terhelése nagyobb erőkifejtést igényel, a gép a gőzbevezetést ismét maga szabályozza Meg kell még említeni, hogy kell, hogy a kapcsolás a kapcsolandó részeli tengelye irányában eltolható legyen, nem pedig hogy a kapcsolótuskókat mozgassuk a tengely felé. Ez lehetővé teszi, hogy a kapcsolótuskót a mozgatandó rész kerülete felé szorítjuk. A gépnek a 9. ábrán látható kiviteli módozatánál az F1 kapcsolótuskókat, melyek a már leírt F kapcsolótuskóknak megfelelően vannak szerkesztve, kifelé és a Q gyűrű kerülete felé mozgatjuk. Ez az I! rész segélyével történik, mely egyik csúcsával a tuskó hátsó fölületén levő mélyedésbe, másik csúcsával pedig a d d agy furatába van dugva. Az R részek beállíthatók, ez a jobb és bal csavarmenetekkel ellátott r hü-
