8047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálisóknak villambontására higanynak kathodul való alkalmazásával

Megjelent 1897. évi május lió 18-án. MAGV SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 8047. szám. VII/i. OSZTÁLY. Eljárás alkálisóknak villambontására higanynak kathodul való alkalmazásával. STÖRMER HENRIK KERESZTÉLY FRIGYES MÉRNÖK CHRISTIÁNIÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 deczember hó 2-ika. A higanynak villambontó készülékekben az alkálisók fölbontására kathodul való alkalmazásánál föllépő hátrányok főképen onnan erednek, hogy a higannyal egyesülő alkálifém a sóoldat vizére reakcziót gyakorol és ezt fölbontja, miáltal nagy energiaveszteség keletkezik és egyéb más hátrányok is támadnak (idegen termékek képzése stb.) Ezen alkálifémnek reakcziója a vízre mindig bekövetkezik, akár alkalmazzuk a higanyt mozgó, akár helytálló kathodul. Az utóbbi esetben az említett reakczió azon körülménynek tulajdonítható, hogy a higany alkálifémmel anynyira telíttetik, hogy amaz absorbeálló képessége nagyon csökkentetik; az első esetben ehhez még azon körülmény is járul, hogy a higany vízcseppeket is ragad magával, melyek rögtön felbomlanak. Ebből következik, hogy a főnehézség a sóoldat és a higany) vagy jobban mondva a higanyamalgám érintkezési fölületeinek nyugalomban tartásában és annak egyidejű meggátlásában rejlikhogy az érintkezési fölíileten ne gyűljön össze túlsók alkálifém. Kísérletek, melyek úgy a mozgó, mint a nyugvó kathoddal működő ismeretes eljárásra vonatkozólag megejtettek, megmutatták, hogy lehetséges a higanynak fölületi rétegét határozott elkülönítésben megtartani, mely réteg teljes nyugalomban maradhat, míg ellenben az ez alatt fekvő főtömeg egyidejűleg állandóan mozgatható. Világos, azonban, hogy a fölső fölületi rétegnek tendencziája a víz fölbontására ugyanazon fokban fogy, a melyben a mélyebben fekvő csekély tartalmú amalgámrétegek absorbeáló képessége növekszik. Azon esetekben tehát, a melyekben az ily említett fölületi réteg nem tartatik fönn, az absorbeálló képesség a fölület felé gyorsan csökken, mivel az alkálifémben dús réteg meglehetősen vastag. Ha ellenben ily alkálifémet tartalmazó amalgámból vékony réteget alkotunk, és ha a mélyebben fekvő rétegeket egymással keverjük, akkor a higanykathodnak energikus absorbeálló képességet kölcsönözünk, mely a víz fölbontására irányuló tendentiát teljesen ellensúlyozni képes. Ezen új eljárásnál aztán teljesen közömbös, vájjon a higany mozgó vagy nyugvó kathodot képez-e ; az első esetben az eljárás folytonos, utóbbiban szakaszos lesz. Az eljárás foganatosítására legalkalmasabb egy, a higanyba sülyesztett, mozgatott, áttört lemez vagy drótszövet, a mikor is azonban a higany fölületét áttörnünk nem szabad. A fönn