8020. lajstromszámú szabadalom • Korom-, szállóhamu- és szikrafogó
Vagy piuczébeii) levő e gyűjtőszekrénybe vezet, melynek fenekét légmentesen záró ex esapólemez képezi. A köpeny belsejében közel 45° alatt, cl cső felé hajló f vezetőlapot helyezünk el, melyet közepén a csőtoldaléknak megfelelőleg nyílással látunk el (4. ábra). Az f vezetőlap legmagasabban álló része födélszerűleg meghajlított fí lemezzel bír. f vezetőlap a készülékbe nyúló a csőtoldalékot körülfogja és a b köpeny oldalához. valamint a csőtoldalékhoz van erősítve. A vezetőlap fölé y iitközőlapot helyezünk. mely az oldalt eltolható y1 g2 tolólapoknak alapját képezi. A g ütközőlap szélessége kisebb, mint a b köpenyé, úgy hogy szélei és a köpeny oldalai között két nyílás támad, melyen át a fölszálló levegő eltávozhat. A y ütközőlapok és b köpeny falai által képezett átömlő nyílásokat y1 y2 tolólapok ide-oda tolása által kisebbíthetjük vagy nagyobbíthatjuk. E czélból a y1 y2 tolólapokat (1. és 2. ábra) a y ütközőlap ys fölhajlított széle alatt vezetjük és állásukban y* g6 szárnyas csavarok segélyével biztosítjuk. Ha a yl (f- lapokat összetoljuk, úgy azok a y ütközőlapot teljesen födik, ha pedig széthúzzuk, akkor annak fölületét növelik. Ezen ide-oda tolás czéljából a tolólapokat a g* y'~ szárnyas csavar orsójának megfelelő </• g1 hosszúkás nyílásokkal látjuk el. Azon készülékeknél, hol a köpeny kör vagy ellyptikus keresztmetszettel bír, a y1 y2 tolólapok oly alapot nyernek, hogy széleik közel párhúzamosak legyenek a köpeny belső fölületével. A y ütközőlap hl /t2 -nél b köpenybe ágyazott i tengely körül elfordítható. A y lap alsó végéhez l lánczot kapcsolunk, mely a kéményben lefelé vezet és a g lap elfordítására szolgál, fölső végére pedig az l láncz kiegyensúlyozása czéljából k súlyt erősítünk. c tölcséralakú részhez k1 ütközőt erősítünk, melybe az ütközőlap fölemelése alkalmával k súly ütközik, ezáltal y ütközőlap és b köpeny megrázatik. Hogy a készülék könnyen hozzáférhető legyen, a köpeny oldalfalaiból m búvólyukat vágunk ki. a melyet m1 födéllel zárunk el. A készülék működése következő : A kéményben fölszálló légoszlop, a mely szilárd alkatrészeket (mint kormot, hamut vagy szikrát) visz magával, a kémény kiömlő nyílása fölött elhelyezett y lapba ütközik és annak alsó fölületénél a levegő sűrűbb, a fölső fölületénél pedig ritkább lesz. Ütközés után a légoszlop három részre oszlik. Az 1. és 2. részek (5. és 6. ábra) az ütközőlap és köpeny közötti nyílásokon átömlenek és az ütközőlap fölső fölületén keletkezett légritkított téren áthaladnak (5. ábra). Itt a levegőben levő szilárd alkatrészek a légritkított térbe szívatnak és a ferde irányú ütközőlapra hullanak, ahonnan súlyuknál fogva d csövön át e szekrénybe esnek. Az 1 és 2 légoszlopok azután egyesülve c1 kürtőn át a szabadba távoznak. A harmadik légoszlop y ütközőlap alsó fölületén annak legmagasabb pontjáig megy. ott összetorlódik és b köpeny falába ütközik, miáltal visszaverődik. Ezen légmozgás következtében a levegőben levő szilárd alkatrészek /' vezetőlap f1 födélszerű lapjára esnek, honnan lecsúsznak és d csövön át e gyűjtőszekrénybe esnek. A szilárd részektől mentes levegő azután 1 és 2 légoszlopokhoz csatlakozik és azokkal együtt kürtőn át a szabadba távozik. A kéményből jövő légoszlopnak ilyformán történő szétválasztása következtében és azáltal, hogy a keletkezett légoszlopok haladási irányukat megváltoztatják, a bennük levó' szilárd alkatrészekkel együtt a b köpeny falaikoz verődnek s míg több kisebb 4 és 5 (5. ábra) légoszlopokra oszlanak, miáltal a levegőben örvény keletkezik. Ennek következtében a korom, hamu vagy szikra a készülék belsejében elhelyezett lapokra rakódik és csak finom, szabad szemmel alig látható részek távoznak el a levegővel, melyek csekély súlyuk miatt a szabadban szétoszolnak. A y ütközó és f vezetőlapra rakó-
