8002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú anyagoknak kezelésére ammoniáknak folytonos üzemben és ellenárammal való előállításánál

radó nitrogéntartalmú kokszra túlhevített vízgőz hat be, már be van fejezve. Az új eljárásnak foganatosítására hat retorta elegendő, mivel először is a száraz processus és azután a száraz destillálás sokkal rövidebb idő alatt mennek végbe, mint az úgynevezett pároló folyamat. Az eljárás már most abban áll, hogy a vízgőzt a száraz processusból, mely az első retortában végbemegy, egy gőz túlhevítőbe vezetjük, és ezen túlhevítőből az ötödik, negyedik és harmadik retortába áramoltatjuk, még pedig egyidejűleg ezen megadott sorrendben; ezen mód az úgynevezett párhuzamos kapcsolásnak felelne meg. De lehet a túlhevített vízgőzt az első retortából, legelőször is a harmadik retortába és innen a fölbontási termékekkel keverve a negyedik retortába és ebitől az ötödik retortába áramoltatni ; az eljárás ezen módjánál a retortáknak úgynevezett sorbankapcsolása van alkalmazva, ezzel azon fontos előny jár. hogy, mivel a legforróbb vízgőz legelőször a harmadik retortába áramlik, ezen retorta a gőz által igen gyorsan és szabályozhatóan hozatik a pároló folyamat számára szükségelt magasabb, 500°-ot túlhaladó hőmérsékletre. mig egyidejűleg a negyedik és ötödik retortában a külső fűtés által a párolásra szükséges hőmérséklet állott be. A párhuzamos kapcsolás módszerénél az ellenáram elvét annyiban hasznosíthatjuk, a mennyiben a túlhevítőből származó legforróbb gőz legelőször is azon retortába áramlik, mely a pároló folyamat végstádiumában van és csak aztán árad azon retortákba, melyek még el nem érték ezen folyamatnak előrehaladottabb stádiumait. A sorban kapcsolásnál az ellenáram elve csak akkor jut érvényre, ha a harmadik retorta a túlhevített vízgőz által a párolási folyamat számára szükséges hőmérsékletet már elérte, míg ezen pillanatot megelőzőleg a gőz közvetlenül vezettetik a harmadik retortába és ezen retorta a negyedikkel, a negyedik retorta pedig az ötödikkel közvetlenül összeköttetik, mely időponttól fogva tehát párhuzamos kapcsolás áll be. Világos, hogy a második retortának termékeit. mely a mint azt előbb említettük, száraz destillálás alatt van. nem szabad az első, harmadik, ötödik és hatodik retorta termékeivel keverni, még pedig azért, mert ezen termékeknek kezelése a harmadik, negyedik és ötödik retorta kezelésével szemben komplikált eljárást igényel, melynek segélyével a nyers anyagban tartalmazott nitrogéntartalomnak csak egy harmadát nyerhetjük; két harmadát a nyers anyagban foglalt nitrogéntartalomnak a harmadik, negyedik és ötödik retortából csak szénsavval és hydrogennel keverve nyerjük. úgy hogy a nitrogennek kétharmadát kapjuk ammóniák alakjában komplikált tisztítás nélkül, a mihez még nagy tüzelési értékkel biró gázt nyerünk melléktermék gyanánt. Az imént leírt eljárás valamennyi e czélra alkalmazott eljárástól abban külömbözik, hogy a főterméknek kétharmadát közvetlenül és tisztán nyerjük, és hogy csak egy harmadát kell külön kezelés alá vennünk, míg valamennyi eddig ismert eljárásnál a destillálásnak és fölbontásnak összes termékeit kellett körülményes és költséges tisztítási eljárásnak alávetni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ammóniáknak nitrogéntartalmú anyagokból való nyerésére szolgáló ismeretes eljárásnak folytonos nagy üzemmé való átalakítása, jellemezve azáltal, hogy a száraz proczesszus alatt egy retortában nyert gőzt folytonos párolás czéljából egyidejűleg vagy egymásután, az utóbbi esetben a párolásnál nyert termékkel együtt több retortába vezetjük és használjuk föl ezen retorták telítésére, ill. azt az ellenáram elve szerint alkalmazzuk. míg a pállítás termékeit külön kezeljük. 2. Az 1. alatt jellemzett eljárásnál bizonyos számú pl. hat retortának alkalmazása, melyek akként vannak összekötve, hogy az első retortának termékeit az ötödik, negyedik és harmadik retortába vezetjük. vagy pedig az ötödik és negyedik