7987. lajstromszámú szabadalom • Új kovácsolt vassínszög
Megjelent 1897. évi május lió 18-án. MAGY SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 7987. szám. V/a. OSZTÁLY. Új kovácsolt vassinszög, NÖHRING ADOLF ÉS WAGNER PÁL MAGÁNMÉRNÖKÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 november hó 27-ike. Ezen találmány tárgya vasúti síneknek talpfához való erősítésére szolgáló szög, melynek szerkezete kizárja annak a fában való meglazúlását. A mellékelt rajzon az I. és II. ábra a szögnek 2 hossznézetét tünteti föl A szög ugyanolyan, a milyen jelenleg is minden rendbeli vasútnál alkalmazásban van, csakhogy hosszának 2 /s -ára, azaz egészen a g pontig föl van hasítva, úgy hogy A és A, szárny keletkezett, ezen A A, szárakról belülről, mint a c d és d <\ vonalak a II. ábrán mutatják, a vas meghatározott ferde irányban lemetszetik, miáltal a 2 szár a C külső fal felé élben végződik, vagy pedig még a szög fölhasítása előtt a szög baltaszerű alsó részéből a c d ct háromszög sajtolandó ki és csak akkor lesz a szög fölhasítva. Okvetlenül szükséges, hog3r A és A± szár két csúcsa G és (\ a szög külső falának C síkjába essék. A III. ábra a nak harmadára valamint az így. a b fafölületet. szög hosszá-körfúróval, a előfúrt L lyukat mutatja, a fúrat végén keletkezett A IV. ábra mutatja a fúrás által keletkezett L lyukba helyezett szöget és a C és Cl csúcsok viszonyát a származott a b fafölülethez. Az V. ábra végre azt mutatja, hogy milyen a szög helyzete a fában, ha egészen be van verve. Világos, hogy ezen fölötte egyszerű szerkezetnek és alkalmazásának főértékét az alsó a b fafölület fönti fölhasználása és a fölhasított szög C Cx csúcsai képezik, miáltal' a szög A és Ai szárai a beveréskor mindinkább egymástól eltávolodnak, útjukat a fa belső alkotása szerint veszik, a fát sohasem repesztik, a főczél pedig t. i. a vasúti sinek szilárd megerősítése el van érve. SZABADALMI NYILATKOZAT. Új és a szabadalom tárgyát képezi: Egyszer hasított szög készítése, vasúti síneknek talpfához való erősítésére és pedig oly módon, hogy a rajz szerinti C és Cx csúcsok az I. és II. ábra szerinti hasítás által képződött A Ax szárak külső falának (felületének) síkjába essenek. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Eudapos'.^r
