7967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nemes fémeknek az azokat tartalmazó iszapból vagy egyéb hasonló finom elosztású anyagból való kiválasztására
_ 4 -kásás tömeget a C fenéken át lefolyatjuk, leszűrjük és kellő mennyiségű vízzel vagy híg cyanid-oldattal kimossuk. A cyanidoldatnak bevezetésére szolgáló 7 csövek egyike a rajzban föl van tüntetve és a 8 csapokkal van ellátva; ezen csövön kívül az esetleg szükséges vízuek bevezetésére is külön csövet rendezhetünk el. Ha kívánatos, lehet a kásás tömeget a visszaáramló gáz segélyével is kihányatni, az S és T vagy a Z csapoknak elzárása által, a mivel meggátoljuk a gáznak a kiürítendő edényekből való kiáramlását is. Az E csőnek E1 ága a csoport első edényének fölső részében elrendezett Mgyűrűhöz vezet és az E'1 és S1 ellenőrző csapokkal bír, melyeknek segélyével a gázt esetleg ezen edénybe terelhetjük. Mindegyik A edénynek fenekén ezenkívül szűrőt rendezhetünk el. mely lehetővé teszi ugyanazon edénynek az adag kilúgozására való fölhasználását. A J csövek mindegyikét a 10 csappal bíró 9 cső köti össze a visszaáramlási W csővel, úgy hogy az edények közül egyet vagy többet időközönként elzárhatunk a ezirkulácziós folyamattól. Ez lehetővé teszi egyes edényeknek kiürítését, megvizsgálását vagy egyéb műveletek elvégzését, anélkül, hogy a többi edényben a ezirkulácziót megszakítanék. Ez rendkívül gyakorlati fontossággal bír, különösen akkor, ha az egyes csoportokban nagyszámú edény van alkalmazva. a mikor is nagy munka-, idő- és anyagmegtakarítást eredményez. Mivel a 9 cső segélyével képesek vagyunk a csoportnak nem csak utolsó, hanem egyik vagy több más edényét is közvetlenül összekötni az X tartállyal, úgy egyidejűleg egynél több gázáramot is indíthatunk meg. Megjegyzendő, hogy a J csövön át az egyik edényből a másikba áramló gázt, a jelen leírásban egyszerűen visszaáramló gáznak neveztük. Ezen kifejezés alatt azon gáznemű anyagoknak összességét értettük, melyek az adagon keresztül az edénynek fölső részébe szállnak föl. Ezen keveréknek minősége függ azon reakczióktól, melyek az edényekben bekövetkeznek, midőn a gáz a 1) tartályból beléjük áramlik. A visszaáramló gáz egyes esetekben nagy mennyiségű czyanhydrogén gázt tartalmaz, mely az aranynak kiválasztásánál éppen értékkel bír és mely a találmány értelmében nem vész el a szabad levegőben úgy, mint a keverőkkel bíró vagy nem bíró nyitott edények alkalmazásánál. Itt azonkívül sokkal kevesebb széngáz is jut érintkezésbe a czyanogennel. mint a nyitott edényeknél, úgy hogy a czyanidnak hátrányos fölbontatása is lehetőleg el van kerülve. A jelen találmány foganatosításánál szükségelt erő változik az érez minősége szerint és az annál csekélyebb, mennél kisebb mennyiségű oldatot képes lehető gyönge hullámoztatásnál az adagon áthatolni. Erőmegtakarítás czéljából a nyomás a Q mérőn oly alacsonyra van megszabva, a mennyi éppen az éreznek és oldatnak egyenletes péppé való redukálására és az aranynak a czyanid által való megtámadtatására szükséges hullámzás elérésére elegendő. Miután az aranyat az oldat segélyével kiválasztottuk és mielőtt az edényekről a B födelet leemelnők, a fejlődött gázt az Y tartályba szivattyúzzuk és azt abban, míg fölhasználni nem kívánjuk, összegyűjtjük. Ezen tartálynak fenekén gyakran bizonyos mennyiségű folyadék sűrűsödik es gyülemlik össze, melyet időnként lebocsátunk és az esetleg benne lévő aranyat leválasztjuk. Az oldatnak erőssége időnként könnyen módosítható. Birhat. az pl. előbb */a—1°/0 között álló czyankaliumtartalommal, mely azután erősebb oldat hozzáadása által 1%-ra növelhető és víz hozzáadása által Vio°/o-ra csökkenthető. Az oldat erősségét könnyen megvizsgálhatjuk, ha a V csapon át próbát veszünk belőle és azt megvizsgáljuk. SZABAÜALJII IGÉNYEK. 1. Eljárás aranynak, ezüstnek és egyéb értékes fémeknek az azokat tartalmazó iszapból vagy más nyers anyagból való kiválasztására, jellemezve azáltal, hogy ezen nyersanyagokat a kiválasztásra használt oldatot tartalmazó egy vagy
