7918. lajstromszámú szabadalom • Fúvóka elrendezés füstemésztő készülékekhez

Megjelent 1897. év május hó 5-én. MAGY. glg KIR, SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 7918. szám. II/c. OSZTÁLY. Fuvóka-elrendezés füstemésztő készülékekhez. MARCOTTY FERENCZ KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 november hó 9-ike. Ama füstemésztő tüzeléseknél, melyeknél a füstemésztést a rostély fölött elterülő gőzsugár - rendszer, az úgynevezett gőzfátyol idézi elő, a következő föltételeket kell teljesíteni. Először a gőzfátyolnak mindig bizonyos, a rostélyra, illetve az elégetendő anyag fölületére viszonyított helyzetet kell elfoglalnia, minthogy a vízgőznek az elégetendő koromrészekre és a sok szenet tartalmazó szénhydrogénekre gyakorolt hatása nem ugyanaz, hanem a réteg magasságának megfelelően változik. Másodszor gondoskodni kell arról, hogy a fátyolt képező sugarak helyesen legyenek elosztva, tehát hézagok ne keletkezzenek, melyeken a füst egyrésze a nélkül szállhatna el, hogy kellő mennyiségű gőzzel keveredne. Az első föltételt a gyakorlatban oly módon teljesítették, hogy a fuvókaszájat bizonyos magasságban fix módon ágyalták. Ennek az a hátránya, hogj' a fúvókán, ha nem akarták, hogy a nyugalmi-szak alatt elolvadjon vagy elégjen, folytonosan kellett gőzt átfúvatni. Azonkívül az ily fuvószájakkal a második föltételt alig lehetett teljesíteni. Ily tüzelésnél ugyanis, eltérően a közönséges gőzinjektoroktól, a fúvókát mindig magában a tüzelőtérben kell elhelyezni és ennek következtében a hő és a sugárzó hő hatásának teljes mértékben ki van téve. Ennek következtében a fúvókák, pl. kazántüzelésnél már az alágyujtásnál is gyorsan befeketednek és a korom hatása alatt részben eltömődnek. Ez a gőzbevezetésnél még inkább érezhetővé válik, mert a gőzfuvókában a gőz lecsapódik, a lecsapódott vizet a folytatólag bevezetett gőz a fuvókaszájba nyomja és itt elpárolog. Ekkor azonban a kazánkövet képező sók és az elragadott iszap a fuvókaszájban lerakódik és a korommal kemény, ragasztóanyagszerű tömeggé változik át. A fúvókák eltömödése azonban más okokra is visszavezethető, pl. arra, hogy a fúrásnál keletkezett vékony bordát a gáznyomás ismét visszanyomja, vagy hogy a tisztátalanságok, pl. a holtra égett szén, a szenet kísérő meddő-kőzet, pala stb. a gőz által elragadva, a fúvókanyílások előtt lerakódik. Ennek következtében a gőzsugarak rövid idővel a gőz kiömlése után már nem áramlanak egyenletesen ki, hanem mert a lyukak egyoldalúan eltömődnek, irányuktól eltérnek, illetve egészen megszűnnek, tehát a füstemésztés rendkívül egyenetlenné válik. A finom nyílások eltömödése addig tart, míg