7917. lajstromszámú szabadalom • Petróleum izzófénylámpa

Megjelent 181)7. évi május hó 3-án. MAGY. SZABADALMI iíIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 7917. szám. Il/d. OSZTÁLY­Petroleum ízzófénylámpa. CONTINENTAL-GAS-GLÜHLICHT-ACTIENGESELLSCHAFT « METEOR », VORMALS KROLL, BERGER & CO. CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 november hó 9-ike. A találmány petroleum-ízzófénylámpára vonatkozik, mely közönséges bél-körégő fölhasználásával igen egyszerű módon állít­tatik elő és kék, magasra emelkedő lángot ad füst, korom vagy kellemetlen szag nél­kül, mi mellett az ízzótest egész terjedel­mében izzásba jön és intenzív fényt fejleszt. A mellékelt rajzban a találmány egy ki­viteli formája az 1. ábrában függélyes met­szetben van ábrázolva. D bélcsőbe A cső­szerű betét van közvetlenül, vagy mint a rajzban föltüntetve van, egy külön D1 be­tét csődarab fölhasználásával van betéve. A fölső részében szűkebb A betét a nyílások­kal van ellátva, melyekből a czentrális, F kivágáson belépő levegő egy része kilép és d bél belső oldala felé ferdén irányíttatik. Ezen léghuzam nem erős és arra elégséges, hogy a bél belső oldalán a petróleumból gázokat fejlesszen. A fölül nyitott A betét fölső végén « széles karima van, mely d bélen át terjed, d bél külső oldalán a láng az erős E sapkán belül fölemelkedő lég­áram által leszakíttatik és egyúttal a bél belső oldalán fejlesztett gázok kifelé leszí­vatnak és a lánghoz vezettetnek; ez utóbbi kéken ég, a mint a bél a bélcsőből elegendően ki van csavarva. A fölül nyitott A csőbetéten túlemelkedik C tárcsa, melybe az J-ból fölemelendő, czentrális légáram ütközik és honnan kifelé irányíttatik. Ezen éghető gá­zokkal nem kevert levegő most a lánggal keveredik és a lánggázok fölfelé emelkedő áramlataival örvényeket képez, melyek az elpárolgott égőanyag benső keveredését és elégését vonják maguk után, úgy hogy sem a füst, sem korom, sem pedig a petróleum­nak kellemetlen égési szaga nem keletke­zik. Az a1 és C fölületek között oldalt ki­lépő levegőnek ezenkívül még rendeltetése, hogy a lángnak magasan emelkedő kúp­alakú alakot adjon, mely az ízzótestek szo­kásos alakjához alkalmazkodik és azokat legmagasabb részükig izzásra és világításra kényszeríti. A lángkúp ezen karcsú és ma­gas alakja az E sapkából és az a1 C fölü­letek közül jövő két légáram összeműkö­dése által hozatik létre. Ha A betétet kivesszük D bélcsőből, ak­kor a lámpát közönséges petróleum lámpá­nak fehér lánggal használhatjuk. A berendezésnek a 2. és 3. ábrában füg­gélyes és x x szerinti keresztmetszetben mutatott módosítása abban áll, hogy A be­tét fölső része nincs szűkítve, hanem egé­szen hengeres; A cső és D bélcső között

Next

/
Thumbnails
Contents