7911. lajstromszámú szabadalom • Zár
Megjelent 1897. évi május hó 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABA DA LMí LEIRAS 7911. szám. VIII/d. OSZTÁLY. Zár. DRAULLETTE EDMOND ÉS CATOIS ERNŐ HIVATALNOKOK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 november hó 10-ike. Az eddig a kereskedésben előfordult záraknál a zár alkatrészeit mindig egy kulcs szakállával mozgatjuk, mely kulcsnak gyűrűs fogantyúja igen kis emeltyűkart képez, miáltal a zár kezelése lényeges erőt igényel, míg a kilincs zárónyelvének mozgatására rendesen elég nagy méretű kilincs vagy gomb szolgál. így tehát a nagyobb ellenállás legyőzésére a kisebb emeltyűt, a kisebb ellenállás legyőzésére pedig a nagyobb emeltyűt használjuk. Ezen szabályellenesség még szembetűnőbbé válik, ha tekintetbe vesszük, hogy a kilincszár mozgatásához szükségelt erő a gyakori használat okozta becsiszolódás következtében még kisebbé válik. Ezen elmélkedés alapján mi a dolgokat azok logikai sorrendjében óhajtottuk rendezni és viszonyítottuk az emeltyükarok nagyságát az általuk kifejtendő erőhöz képest. A találmányunk tárgyát képező zár szerkezetén kívül, tehát mint kizárólagos tulajdont azon csoportosítást is föntartjuk, hogy a zár reteszét egy erős fogantyúval mozgatjuk, mellyel könnyen nagyobb erőt fejthetünk ki. míg a kulcsnak, mely a mi zárainknál kiválóan kicsiny, csak az a rendeltetése, hogy ezen fogantyúnak a tokjából való kimozdulását lehetővé tegye, a mihez csak igen csekély erő kívántatik. Ezen csoportosításból egy másik lényeges előnyt nyerünk, ugyanis, hogy a nagyterjedelmü kulcsok helyett csak igen kis méretű kulcsokat alkalmazhatunk. Ez oly előny, melyet az eddigi u. n. biztonsági záraknál nem lehetett elérni. A zár, melynek nagysága az eddigi rendes zárak nagyságával megegyezik, tetszés szerint belülről és kívülről, vagy csupán belülről kezelhető éspedig egy kettős szakállú kicsiny kulcs segélyével. A kulcsnak csak az a czélja, hogy megengedje a zár fogantyújának, hogy tokjából kimozdulhasson és így az ehhez szükségelt erőhöz viszonyítva, aránylag nagy emeltyűkart képez és így könnyen kezelhető. A fogantyú segélyével egy igen csekély (körülbelül egynyolczad) fordulatot téve, a kilincs zárónyelvét és a zár reteszeit oly mértékben mozgathatjuk, a mi az eddigi záraknál a kulcs kettős fordulatának megfelel. A zár szerkezete az eddig leírtakon kívül még azon előnnyel bír, hogy tetszés szerint jobb vagy baloldalon alkalmazható, csupán egy alkatrészének egyszerű átfordítása szükségeltetik, mint azt alant részletesen leírjuk,