7906. lajstromszámú szabadalom • Új betűs zár
Megjelent 1897. évi május lió 5-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 7906. szám. VIII/d. OSZTÁLY. Új betűs zár. ÜRMÉNYI PINTÉR FERENCZ GÉPfiSZ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 november hó 6-ika. A találmány tárgya egy új, betűs zár, mely rendkívül egyszerű szerkezet mellett igen nagy biztonságot nyújt, minthogy a lakatot rendkívül sok kombináczióban lehet beállítani. A csatolt rajzlapon: az 1. ábra ily zár külsejének nézete, a 2. ábra a zár belsejének nézete, a 3. ábra vízszintes metszet, a 4. ábra függélyes metszet, az 5. ábra a zárnak a szekrény belseje felé fordult részének nézete, a 6. ábra pedig a zárnak a szekrény falában való elhelyezési módját mutatja. Magának a zárnak szerkezete a következő : a szekrény oldalfalára vagy b födelére szerelt a alaplemezen, mely elől egy d fölhajtással van ellátva, a melyben a c zárótolóka csúszik, a c zárótolókával kapcsolt e lemez tolható el. Ez a lemez két oldalt az f rúgó és a g lemez által képezett vezetékben van vezetve. Eme lemeznek három h hasítéka és egy i ürege van. Ezek a részek képezik az akasztékokat; az elsősorban említett hasítékokban az a1 , b\ c1 zárókorongok vannak elhelyezve és olymódon képezvék ki. hogy a zárókorongok ellapított j száraikkal a hasíték két végpontjában a hasítékban foroghassanak, de a középállásba ne. Eme. a három a», b1 . c1 zárókorong mindegyike egy k, k1 , illetve k2 liasítékkal van ellátva, mely hasítékokba a biztosítólemez egy l lemez, melynek három, a k k\ illetve' k2 hasítékba illő a2 , b2 , c2 nyelve van, nyelveivel akkor fogódzik, ha az összes korongok a nyitásnak megfelelő helyzetükben vannak és ha az m rúgót az s kulcs n szakálla kifelé nyomja. Ekkor ugyanis a második m1 rúgó, mely az o lemezen van megerősítve, az / lemezt az l nyíl irányában eltolja, úgy hogy az a 2. ábrán látható helyzetbe jut. Az l lemez ebben a helyzetében lehetővé teszi, hogy az alatta levő e lemezt és az evvel kapcsolt c zárótolókát eltoljuk. Ugyanis az I lemeznek egy q hasítéka van, melynek két végén egy-egy hosszabb /•. illetve r1 a q hasítékra merőleges elágazása és a közepén az r r1 hasítékokkal párhuzamos, de azoknál rövidebb r2 ága van. Ebben a hasítékban csúszik az e lemezre szerelt p szög. A 2. ábrából világos, hogy az e lemezt csak akkor lehet eltolni, ha a p szög a q hasíték irányában esik, ellenkező esetben azonban az e lemez, melyet az erő-
