7886. lajstromszámú szabadalom • Kombinácziós kapcsolás telefonközpontokhoz
- 2 Az 1. ábrán látható berendezés csak sémának tekintendő, a szekrényeket a valóságban tetszésszerint lehet fölállítani, pl mint eddig szokásban volt, egysorban úgy, mint az a 2. ábrán öt csoportból álló központból álló központra föl is van tüntetve A vezetékek elrendezése az ábrából világosan kitűnik. A kapcsolótáblák előtt vagy mögött a fölhivócsappanók vannak elhelyezve, a rajzon az 1. ábrán a szekrény mögött -K-nál van alkalmazva, az adott példán eme K csappanok minden egyes előfizető-csoportnál külön Ka, Kb stb. csappanótáblákká van egyesítve, melyek a falak mentén vannak alkalmazva. Ha a Ka tábla egy csappanója leesik, a tábla előtt álló hivatalnok az illető, pl. az a 406. sz. előfizető vezetékébe hallgatóját és egyéb készülékeit bekapcsolja és jelenti, itt a központ. likkor az a 406 sz. előfizető, ki pl. a c 23. sz. előfizetővel akar beszélni, először a c kapcsolótáblát kéri. Ezért minden egyes kapcsolótáblától pl. az a c táblától egy-egy külön s vonal megy a Ka, illetve Kc táblához. Ebbe a vezetékbe kapcsolja a .Ka-nál levő hivatalnok a beszélökészűiéket és az a 406 szóval jelzi, hogy ez az előfizető akar beszélni. A hivatalnok most már az a tábla megfelelő 406 vezetékét bekapcsolja és jelenti, «itt a c tábla». A fölhívó akkor a 23 számot hívja, a hivatalnok a szokásos módon a próbát megteszi a kétzsinóros vezeték második dugóját fölhívott előfizető vezetékébe dugja és így a kapcsolatot létesíti. Mint azt látni lehet, eme kapcsoló berendezés az eddig használttal szemben csak alig okoz munkatöbbletet. Minden kapcsolat létesítésére két hivatalnok szükséges, ezek közül a második az ac kapcsolótáblánál ugyanazt a munkát végezi, mint a mostani kapcsolótábláknál alkalmazott hivatalnokok, míg a Ka kapcsolótáblánál levő hivatalnok csak az előfizető kívánságát továbbítja, kapcsolást ellenben nem létesít ép úgy nem vizsgálja a vezetéket és nem bontja a kapcsolatot, a ráeső munka tehát rendkívül csekély, úgy hogy egy hivatalnok meglehetősen sok csappanót szolgálhat ki. Eme csekély munkatöbblettel azonban az az előny jár, hogy egy hivatalhoz határtalan sok előfizető tartozhatik, egyszerűen úgy, hogy a csoportok számát szaporítjuk, anélkül azonban, hogy ennek következtében a kapcsolótáblákat nagyobbítani kellene. Ennek az a következménye, hogy a föntebb említett csekély munkatöbblet nagyobb hálózatoknál bizonyos munkamegtakarítást jelent, mert ily hálózatoknál a legtöbb esetben az eddigi kapcsolótábláknál is kétszeres kapcsolás szükséges, míg az új kombinácziós kapcsolásnál a kapcsolást csak egy helyen kell végezni, ép úgy a vezeték megvizsgálását és megszakitását is. A K csappanókat nem kell okvetlenül egy táblán egyesíteni és ezek kezelésére külön hivatalnokot alkalmazni, hanem az összes az a csoporthoz tartozó csappanókat az egyes az a csoportokat tartalmazó kapcsoló táblákon osztjuk el, úgy hogy az egész Ka kapcsolótáblát annyi csíkra osztva kezeljük, a hány tábla tartozik az a csoporthoz, a kilincsestábla részeit a kapcsolótáblák között osztjuk el. A 3. ábrán az így keletkezett csíkokat Ka-viA jeleztük. Általában azonban az !. ábrán bemutatott berendezés a legelőnyösebb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolóberendezés telefonközpontokhoz, jellemezve azáltal, hogy az egy hivatalhoz tartozó előfizetők csoportokba vannak osztva, a, b, c, d . . eme csoportok pedig mathematiká szabályai szerint páronkint ab, ac, ad .. . kc, bd, ed csoportokká van kombinálva oly módon, hogy pl. az a csoportba tartozó egyes előfizetőkhöz vezető vezetékek a multiplexkapcsolás elve szerint mindazon ab, ac,ad kapcsolótáblákhoz vezetnek, melyek jelzésében az a betű előfordul. 2. Az 1. alatt jellemzett kapcsolásnál két tetszőleges előfizető vezetékének, melyekközül az egyik az a a másik a c csoporthoz tartozik, oly módon való kapcsolása, hogy amaz ac kapcsolótáblában, melyben a két a és c csoport vezetékei