7885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzeg szárítására

Megjelent 1 8í)7. évi április lió 23 áii. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRAS 7885. szám. II/a. OSZTÁLY. Eljárás tőzeg szárítására. COMMANDIT-GESELLSCHAFT FÜR MASGHINENBAU UND EISENGIESSEREI A. SCHOENEMANN & C° SCHÖNINGENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 november hó 20-ika. Elsőbbsége 1896 április 13-ától kezdődik. Ama törekvések, melyek a jelenleg használt barnaszénbrikkettekkel egyenlő fűtőértékű és azokkal legalább egyenlő árú vagy olcsóbb tőzegbrikettek előállítására irányultak, főleg azért szenvedtek hajótörést, mert a 85% vizet tartalmazó tőzegnek kiszárítására használt eljárások és berendezések nagyon időtrablók és ezért költségesek voltak. Különösen áll ez a tőzeg-vízmentesítésnél, az előzetes szárítás czéljából követett eljárásra, melynek czélja az, hogy a víztartalmat körülbelül a felére csökkentsük. A nyers anyag különleges természete kizárja azt, hogy a vizet egyszerű sajtolás által távolítsuk el. A szabad levegőn történő szárítás azonban az időjárástól függ és rendkívül hosszadalmas. Fűtőkészülékekben, melyekben a nyers anyag az átvezetett fűtőgázokkal közvetlenül érintkezik a szárítás eddig legelőnyösebben végezhető, de ez is költséges és nem fizeti ki magát. A találmány egy uj eljárásra vonatkozik, mely az eddigiektől alapjában eltér és mely hivatva látszik arra, hogy a tőzegbrikett gyártást egészen uj alapokra fektesse. A lápból nyert nyers tőzeget először rázó vagy forgó szitákra visszük, hogy a hozzákevert rostokat elválaszthassuk. A rostmentesített tőzeget keverőkészűlékkel ellátott kádakba visszük, melyekben víz bevezetésével hígan folyó kásává vagy péppé alakítjuk. Ezekből a kádakból a tőzeget iszapszivattyúkkal úgynevezett kamarás szűrőprésekbe szivattyúzzuk. Ha a kamarás szűrőprések megteltek, a szivattyút átváltjuk, tehát a szűrősajtóba tőzegpép helyett levegőt sajtolunk, és így a tömege^ nagy nyomásnak tesszük ki, mely mintegy '20 atm.-ig fokozható. A nyomás nemcsak a keverő kádakban bevezetett vizet távolítja el, hanem a nyers tőzeg eredeti víztartalmának is mintegy felét. A sajtóban keletkező tőzegpogácsák a sajtóból a nyomás megszüntetése után kiesnek, alkalmas készülékek segélyével fölapróztatnak és azután a teljes kiszárítás czéljából gőzzel fűtött szárító készülékekbe vitetnek. Ez a második szárítás aránylag olcsón végezhető, mert a gőzfűtésű szárítót a brikett készítőgép fáradt gőzével lehet táplálni. A kemenczéből az anyag végül a brikettsajtóba megy, melyben nagy nyomás alatt összenyomható és formálható. Ha oly lápot kell földolgozni, hol a tőzeg már kása vagy pépalakú, az iszap ké-