7868. lajstromszámú szabadalom • Boltozattégla
Megjelent 1897. évi április hó 21-én. MAGY. Jgll KIR. mm SZABADALMI 1|Í|I HIV A T A L SZABADALMI LEI RAS 7868. szám. XVII/o. OSZTÁLY. Boltozattégla. RÉTI JAKAB ASZTALOSSEGÉD BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 augusztus hó 5 ike. Az 1. ábra egy rendes méretű tégla egyik lapját mutatja két kerek mélyedéssel, melyek úgy vannak elosztva, hogy mindenik féltégla hosszúságának kellő közepére essék egy mélyedés; a tégla túlsó lapján ugyanazon helyre megfelelő kiugrás esik. Ezen kiugrás 1T) em.-rel kisebb a mélyedésnél, részben hogy a téglák között hagyandó rések daczára a téglák egymásra illeszthetők legyenek, részben pedig, hogy a habarcsnak j kellő hely maradjon. A 2. ábra a téglát hosszmetszetben tünteti föl. Az la és 11a oly kivitelű téglát ábrázol, melynek egyik lapján nyolcz mélyedés, a másik lapján pedig megfelelő kiugrások vannak. Ezen mélyedések, illetve kiugrások úgy vannak elosztva, hogy a téglalapon nyolcz egyenlő négyzetet alkotunk és mindenik nyolczadrész kellő közepére esik egy mélyedés, illetve kiugrás. Az így szerkesztett tégla mindenféle téglakötésre alkalmas, azonban egyszerű téglakötéseknél, amint azt menynyezetek boltozásánál alkalmazzák, bármily elosztás megfelel. A 3. ábra egy mennyezetrészietet, az 5. ábra egy 16 cm. falazatot és a 4. ábra egy ablak- vagy ajtónyílás boltozatát mutatja. Ilyen boltozatok szilárdsága fokozható a szükségnek megfelelőleg 11 /2 , 2. 3 vagy több téglahosszúságának a rendes téglakötéssel való egymásföléépítése által, anélkül, hogy az építés ezáltal költségesebbé válnék. Ezen téglák előnye főkép abban áll, hogy födém és boltozat egyenes vonalban építhető, mi nagy munka- és anyagmegtakarítást jelent. SZABADAT,MI IGÉNY. Tégla, jellemezve síi; egyik lapján két vagy több, bármily alakú mélyedés, a másik lapján a mélyedéseknek megfelelő domborodások által, melyek a falazásnál egymásba illesztetnek, miáltal szilárdabb kötés éretik el. (I rajzlap melléklettel.) I'allas részvénytársaság nyomdája Budapesten
