7854. lajstromszámú szabadalom • Újítás elektrolitikus készülékeken
— 2 Az egy darabból készült szekrények át vannak fúrva, hogy az oldat bevezetésére, valamint a fejlődőgáz elvezetésére szolgáló csöveket befogadhassák. Egyéb érintkezési rések és tömítendő helyek nincsenek s ennélfogva a gáz vagy folyadék el nem távozhat. Ezenkívül a szekrényeket gyorsan a tartályba helyezhetjük és ebből kivehetjük, megerősítésük pedig nehézségekkel nem jár. Ha a szekrények likacsos anyagból vannak (mely mindig előnyösebb), akkor az áram a szekrény falain keresztül, ezek alatt és körülöttük keringhet, minek folytán az ellenállás lényegesen csökken és áramot takarítunk meg. További árammegtakarítást és a munkaképesség növekedését érjük el sajátságos alakú sodronyból készült kathódok alkalmazása által, melyeket a következőkben írunk le. Chlornátrium megbontására szolgáló elektrolytikus tartályt példaképen tüntet föl a rajz. melyen az 1. ábra hosszmetszet; a 2. ábra a tartály alaprajza; a 3. ábra pedig egy anódczellának keresztmetszete ; a 4. ábra a kathód sajátszerű alakját mutatja oldalnézetben. A nyílt, tartály palából vagy más alkalmas anyagból, mely a végbemenő bontási folyamatnál vegyileg vagy elektrolytikusan változatlan marad, a keskeny léczeka tartály oldalfalain, annak belsejében, egyik végétől a másikig terjednek. A kőedényből vagy más alkalmas anyagból való b. b szekrények valamivel rövidebbek, mint az A tartály szélessége. Ezen szekrényeket fölfordítva és egymástól bizonyos távolságban helyezzük az A tartályba, melyben, a szemlélhető módon, a léczeken nyugszanak. A fölfordított b szekrényeknek a tartályban alkalmas mélységben való megtartására különféle elrendezések használhatók, inelylyek közül az a léczek a kivitel egy példája gyanánt tekinthetők. A fölfordított b szekrények födött, kiemelhető és légzáró kamrákat vagy czellákat alkotnak az anódok számára, míg az említett födött czellák között levő nem födött közterek nyíltczellák a sodronyból való e kathódok számára. Ily módon a válaszfalak. melyek az említett légzáró b czellák oldalfalait alkotják, a tartályt egyes kamrákra osztják, melyek a tartályban levő oldatban annyira lefelé terjednek, hogy az elektródok kellően el vannak egymástól választva s úgy fölváltva mint positív és negatív elektródok vannak a tartály hosszában elosztva. Az anódok alakja tetszésszerinti lehet, azonban, mint a 3. ábrából látszik, széntuskócskákból vannak, melyek egy rúdra vagy sínre vaunak erősítve; ez utóbbi a fölborított b szekrény alsó fölületére van csavarokkal erősítve. Az e kathódok drótszövetből vagy dróthálóból vannak (4. ábra); ezt keresztrúdakra függesztjük, melyek a szövetnek vagy rácsnak fölfelé hajlított ex oldalfalain keresztül vannak dúgva és az A szekrény fölsó szélén nyugosznak. A fonadékból való kathódok legczélszerűbben duplafalnak és hosszmetszetben | |-alakúak (4.ábra). A lefelé hajlított e1 oldalfalak vagy végek a vezetékek hozzácsatolására és az elektródok fölvételére szolgálnak. -f- és — az elektromos áram vezetésére szolgáló vezetékek az (meg nem rajzolt) áramforrástól az anódok- és kathódok hoz. C a fő vezetőcső a megbontandó oldat számára, melyet c tölcsérek a b pozitívczellákba vezetnek ; d összekötőtoldalékok a szekrényekben fejlődő gázoknak a D főelvezetőcsőhöz való szállítására szolgálnak. A készülék összeállítása tekintetben említett előnyökön kívül említsük föl még azt. hogy a. válaszfalak égetetlenanyagból lehetnek. míg maga a nagytartály nem likacsos kőedényből vagy anyagból készülhet. Az áram tehát a válaszfalak közül és azokon alúl, sőt rajtuk keresztül is mehet, miáltal az elektromos ellenállás lényegesen csökken s ez által nagy áramnyeresség mutatkozik.
