7847. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos jelfogóknál és ezekhez tartozó részeknél
— 6 15. ábra a korszeletet és a mechanikus berendezést, ha mindkettő véghelyzetében van; a 16. ábra a mechanikus berendezést, míg véghelyzetében fogva tartatik, miközben a körszelet kezdeti helyzetébe visszatért és a 17. ábra pedig mutatja, mily módon lesz a mechanikus berendezés a jelfogó által is mét a kezdeti helyzetbe hozva. A jelfogó tengelye di karral bír, melyen egy d3 kilincsemeltyű foroghatóan van elrendezve. Ezen d3 kilincsemeltyű </4 toldalékkal van ellátva, mely felé a db és d6 rúgók nyomást gyakorolnak és e közben a d3 kilincsemeltyűt normális helyzetben tartják. A mechanikus berendezés számára egy semaphor van fölvéve, melynek mozgatási mechanizmusa következőképen van szerkesztve. Az / 11 tartókban i6 rúd eltolható, mely i2 rúgó által befelé nyomható. Az i6 rúd egyik vége »3 bevágással van ellátva, melybe egy rúgó hatása alatt álló lengő emeltyű il toldaléka — mihelyt a rúd fölfelé lengését befejezte — beugorhat. Ha a berendezés és a jelfogó normális helyzetében van, a d3 kilincsemeltyű hegyével az i6 rúd vége felé nyugszik és mihelyt az F körszelet mozog, a d3 kilincsemeltyű az ib rudat fölemeli. Ha a részek a 14. ábrában föltűntetett helyzetet fölveszik és a jelfogó véghelyzetébe hozatik, i6 rúd és vele egyiit a semaphorkar megváltoztatja helyzetét. Mihelyt a a jelfogó véghelyzete eléretett i* toldalék az is bevágásba (15. ábra) esik, úgy hogy az i6 rúd és vele együtt a semaphorkar a most megadott helyzetben tartatnak, még ha a jelfogó a kezdeti helyzetbe tért is. Ezt a 16. ábra mutatja. Ha most a jelfogó újból a véghelyzetbe hozatik, a d3 kilincsemeltyű il toldalékhoz ütközik és azt az i3 bevágásból kinyomja, úgy hogy az i3 rúgó az i5 rűdat és vele együtt a semaphort ismét eredeti helyzetbe visszahozza. (17. ábra.) A jelfogó erre a kezdeti helyzetbe visszahozatik, úgy hogy mindkét berendezés ismét a W. ábrában föltüntetett helyzetet foglalja el-Az által, hogy a jelfogót egyszer a kezdeti helyzetbe hoztuk, a semaphorkar meg lesz változtatva és ezen helyzetben a jelfogó visszavezetése után és addig marad, míg utóbbi újból a véghelyzetbe hozatott. A 18 -21. ábrákban a jelfogó további kiviteli módozata van föltüntetve és pedig a 18. ábrában a vezetőberendezéssel ellátott készülék normális helyzetben; a 19. ábrában a készülék, még a vezetöberendezés a kilincsek egyikét kifelé dobta, addig a másik a kerékkel kapcsolatban marad; a 20. ábrában mindkét zárókilincs kikapcsolt állapotban; a 21. ábrában a polarizált mágnes, mely a kilincsemeltyűre van erősítve és a zárókilincs kikapcsolására szilárd toldalékkal van ellátva. Az /- és /3 zárókilincsek /' és /'6 végekkel vannak ellátva, melyre a cs kilincsemeltyű gyakorol befolyást. Utóbbi az F Fl herekeket hajtja és c6 peczekkel van ellátva. Ha a vezetékkel áramlökéseket közlünk, melyek a kerekek megindítását elő^ézik, c" peczek a zárókilincs széle fölött elcsúszik és a c7 toldalék az F kerékbe fogódzhatik. Egy permanens X mágnes «* csapok körül forogható és két n3 és «4 toldalékokra fölváltva támaszkodhatik. A mágnes nl toldalékkal bír, mely a c3 kilincsemeltyű végének vezetékül szolgál. A mágnes fölső vége oly polaritással bír, hogy mihelyt C mágnessel az F kerekek megindításra szolgáló áramlökések közölve lettek — balra tehát a mágnes felé húzatik. Az f2 és f3 kilincsek fl és f6 toldalékai rendesen egy vonalban fekszenek és ugyanazon kontúrt képezik, azaz ha az f2 zárókilincs toldaléka az F kerék egy fogába fogódzik az f3 kilincstoldaléka F sima emelkedett föliiletén nyugszik. Miután az m1 toldalék a e3 kilincsemeltyű leszállásánál balra lesz mozgatva, azaz a kilincsemeltyű pályájából kihozatik, utóbbi az F Fl kerekeket megindítja, míg a c° peczek a zárókilincsek f6 toldalékai mellett elhalad. Ha ellenben az f& toldalék az F1 kerék egy bevágásába esik, az f1 kilincs a 19. ábrában fölrajzolt helyzetet veszi föl. Ha a vezetékkel ellenkező irányú áramlökést közlünk, a polarizált N emeltyű az n3 toldalék felé leng. Ha a horgonyemeltyű
