7847. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos jelfogóknál és ezekhez tartozó részeknél
_ 4 — szüléket a véghelyzetbe hozták, a vezeték- I kel ellenkező irányú áramlökéseket közöl- I nek, melyek a jelfogó által a főáramkörbe bekapcsolt mechanikus készülék mágnesére hatnak; végre az ellenkező irányú áramlökések arról is gondoskodnak, hogy minden, tehát a fölhívott készülék is, a kezdeti helyzetbe visszajusson. Ezen működések elvégzesére m. m\ ni2 , m3 kontaktok vannak elrendezve, m és m% egymással össze van kapcsolva. Ezen kontaktokon kívül még egy M kontaktrugó van elrendezve, melynek szabad vége a kerekek fogaival léphet érintkezésbe. Míg a fogak a kontaktrugók fölött elcsúsznak, a vezetőanyagból álló fogak a rúgókkal zárlatot idéznek elő, míg a nem vezetőfogak, melyek valamivel magasabbak, az egyik áramkört megszakítják és m3 nál létesítenek kontaktot. Az áram a 8 szorítónál belép és innen a vezetőkerékbe jut, míg egy elágazott áram az m2 rugóhoz vezettetik. A keréktől az áram az M rúgóhoz halad és a drót áthaladása után a 10 szorítócsavarhoz, erre a 11 szorítócsavarhoz, majd a vonalvezetékhez és vissza az N csapszöghöz, m m1 rúgókhoz és 9 szorítócsavarhoz. Azon áramlökések, melyek a fönt leírt útat megteszik, M rugó által lesznek befolyásolva, ha a Ii kerék vezetőfogaival érintkezésbe lépnek. Ha az elszigetelt fogak egyike az M rúgó ellen fekszik, az előbb említett áramkör megszakíttatik, amennyiben az m m1 rúgók szétnyomatnak, míg az m2 és m3 rúgók egymással kontaktot képeznek. Az áram most a 8 szorítócsavartól az m2 rúgóhoz, ms rúgóhoz, 11 szorítócsavarhoz, erre a vonalvezetéken át a 10 szorítócsavarhoz, majd az M rúgóhoz és az m1 rúgó áthaladása után a 9 szorítóhoz a visszafelé vezető vezetékbe halad. A 10—13, ábr i a fönt leírt jelfogó egy más kiviteli módozatát tünteti föl és pedig a 10. ábra a jelfogó oldalnézetét, a 11. ábra fölülnézetét; a 12. ábra pedig a körszelet és zárókilincsek oldalnézetét, mely utóbbiak közül az egyik le van nyomva, míg a másik a körszeletet erősen fogja, a 13. ábra végre az f2 és f3 kilincseket kikapcsolt állapotban. Ezen kiviteli módozatnál egy horgony egy elektromágnes hatása alatt állandóan ugyanazon irányban mozog, daczára annak, hogy a mágnesen különböző polaritással bíró áramlökések haladnak át. Egy A alaplemezen a C elektromágnes van elrendezve; a mágnes alsó részéből egy A1 vasállvány indul ki, mely fölfelé terjed és a-nál a kerék vagy körszelet részére forgási ponttal van ellátva, b3 körül a bl rúgó hatása alatt álló, puhavasból készült d2 horgonyemeltyű foroghat, mely utóbbi a mágnes által meghúzatik, mihelyt valamely irányú áram rajta keresztülmegy. A mágnes c2 sarka czélszerűen kúpalakúra lesz véve és a horgonyemeltyű egy nyílásába benyomul, minek czélja az, hogy a mágnesnek a horgonyemeltyűre gyakorlandó energikus hatása biztosíttasséla A d2 horgonyemeltyű szabad végén egy c3 kilincsemeltyű van foroghatóan elrendezve, mely rendesen oly helyzetben tartatik, hogy a körszelet kapcsolófogaival áll kapcsolatban, mely czélra egy b6 rugó van elrendezve. Az F. F1 kerekek, vagy körszeletek egy, az állványban forogható tengelyen szilárdan ülnek és egy darabban is lehetne önteni. Az F körszelet egyenletesen, egymástól szabályosan elhajló fogakkal van ellátva, az F1 körszelet pedig meghatározott helyeken, egynéhány bevágással bír, melyek az F körszeletre való tekintettel, egészen meghatározott távolságban vannak és az illető készülék számára az áramlökések bizonyos sorozatát képviselik. Két (f2 és f3 ) zárókilincs, melyek rúgók hatása alatt állanak és ezek által a körszeletek felé nyomatnak, úgy van elrendezve, hogy az egyik f2 az F körszelet fogában fekszik, míg az f kilincs rendesen az F1 körszelet sima fölületén fekszik és csak időnkint a körszeleteknek az a tengely körüli forgásánál esik egy bevágásba. Egy (h1 ) rúgó (11. ábra) segélyével a körszeletek a kezdeti helyzetbe lesznek visszahozva. Utóbbiak egy meghatározott irányban a horgonyemeltyű által lesz\
