7846. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jelfogó
- 3 -akkor a d1 emeltyűnek következő lesülye(lésekor vagy a lejtős felületen kívül, vagy azon belül siilyed le, a szerint, amint a d2 kilincs a C keréknek sekély vagy mély bevágásában fekszik. Hogy a jelfogó szabatosan működjék és a ('. keréknek átugrása, vagyis a kellőnél nagyobb elforgása meg legyen akadályozva, még egy C1 kírék lesz elrendezve. A két C C1 kerék egymástól függetlenül van a tengelyre erősítve, egymástól függetlenül foroghat előre és hátra, de ugyanazon d1 emeltyű és kilincs által lesz mozgatva. Mindaddig közösen működnek, míg az áramlökések a helyes sorrendbe jönnek, mihelyt azonban a hajtókészülék egy helytelen mozgást végez, a második C1 kerék tovább lesz forgatva, míg az első C kerék megáll. A második kerék ezáltal előbb ér a végállásba és előidézi a készüléknek visszatérítését kezdeti állásába. Minthogy a Cl kerék a készülék szabatos működését idézi elő. azért ezt czélszerűen ellenőrzőkeréknek nevezhetjük. Ezen ellenőrzők'erék működése alább részletesebben le lesz írva. Ha például a kereknek megfelelő áramjáték 16 lökésből lenne összetéve, akkor a C keréken bizonyos számú bevágást vagy «közt» kellene elrendezni, melyek a 16 áramlökésnek megfelelnek. Azon bevágásokon kívül, melyek a 16 áramlökésnek megfelelnek és melyek az áramjáték tagjainak nevezhetők, a keréken el van még rendezve egy sima föliilet, mely 6 áramlökésnek felel meg, ehhez csatlakozik 15 fog. mire 7 áramlökésnek megfelelő föliilet következik. A keréknek egész kerülete eszerint 44 bevágásnak vagy áramlökésnek felel meg. A másik kerék kevés eltéréssel hasonlóan készül. Ennek kerülete 16 foggal kezdődik, melyek a másik kerék bevágásainak felelnek meg. e.'re 6 áramlökésnek megfelelő sima kerület következik, ezután pedig 15 közönséges fog következik és egy tizenhatodik, mely a többinél kevésbbé mélyre van bevágva és végül 6 fognak megfelelő sima föliilet. úgy hogy itt is kijön a 44 szám. A két kerék a következő módon működik össze : Ha a vezetékben az áramlökések az illető jelfogónak megfelelő sorrendben jönnek létre, akkor mindkét kerék a 4. ábrán látható állásból indul ki, amelynél a d2 hajtókilincs a (' kerék bevágásainak kezdetén egy mély bevágásban nyugszik, ezen hajtókilincs másik része pedig az ellenőrzőkerék egy fogába kapaszkodik, míg az f zárókilincs a 6 fognak megfelelő sima kerületnek egészen végén nyugszik, hogy a két kerék bevágásaiba essék, mihelyt azok elfordulnak. A két kerék együtt forog tovább és a hajtókilincs a bevágások végére ér, amint az. az 5. ábrán látható. Ha a kerekek ezen állást elérték, akkor a jelfogó a leírásban már említett munkát elvégezheti és ekkor nem kell mást tennünk, hogy a jelfogó kezdeti állásába visszajusson, mint a d1 emeltyűt teljesen fölemelkedni hagyni és egyidejűleg a zárókilincset a kerekektől leemelni. Az ugyanazon vezetékbe iktatott többi jelfogó, melyeknél az áramlökésekuek bizonyos sorrendje választva lett, egy vagy más időben egy helytelen áramlökést kap és ezeknél a kezdeti állásba való visszatérítés a következő módon biztosíttatik, elkerülvén egyúttal a C keréknek ugrását. A hajtókilincs azon részén, mellyel a C kerékben kapaszkodik, egy kissé le van nyesve, amint az d8 -nál a 8. ábrán látható. A rf2 kilincs tehát ezen részén valamivel rövidebb, mint azon részén, mely az ellenőrzőkerékkel jön érintkezésbe, hasonlókép a zárókilincs is valamivel rövidebbre készül azon részen, mellyel 'a C kerékbe kapazkodik, mint az ellenőrzőkerékkel szemben fekvő részén. Ha a jelfogóba rövid áramlökések rövid időközökben jutnak akkor midőn hosszú időközt kellett volna tartani, azért a d2 kilincs lesülyedhet a lejtős fölületen belül anélkül, hogy a C kereket forgatná, mialatt a kilincsnek másik része az ellenőrzőkereket tovább forgatja, úgy hogy az végre a 6. ábrán látható helyzetbe jut melynél az ellenőrzőkerék elérte már végállását. Ugyanekkor a zárókilincs hosszabb része a kevésbbé bevágott fogba nyúlik, minek következtében rövidebb része nem ér a C kerék bevágásába.
