7836. lajstromszámú szabadalom • Újítások szénhydrogén gőzökkel, vagy más gázokkal hajtott mótorokon és módok eme mótorok szabályozására

— 5 — látott 88 kerék van ékelve. Ez a kerék a 87 tengelyre lazán van fölhúzva, a szánnak egyik vagy másik irányban való mozgatása által a kerék egy vagy más irányú forgást végezhet. A keréken egy 89 fékszalag és egy 90 emelő van megerősítve, mint az a 32 és 33 ábrából világosan kitűnik. 91 a 87 tengelyre ékelt fékdob, a tengely hajtása czéljából a fékszalagot szorosan a dobra szorítjuk. Ez a 90 emelőre ható bütyök segélyével történik, mely a tengelyre lazán van fölhúzva, a fékezőemelő végén levő görgő pedig a bütyökre nyomást gyakorol és így a 88 kerék körül vezeti. Ha ellenben a kerék forgása közben a 92 bütyök ellenállásra akad, a 90 emelő görgője a bütyök lejtős fölületére fut, a fékezőszalag a fékeződobra szorúl és ezt a 88 kerékkel együtt forgatja, minek következtében a 87 tengely is forgásnak indul. Hogy a tengelyt forgásnak indítsuk, a bütyköt oldalirányban a fékezőkorong felé toljuk, még pedig a lejtős 93 fölületek segélyével, melyek közül az egyik a tengely csapágyán, a másik pedig a 94 karon van, mely a 95 rúd segélyével van a 96' tengellyel kapcsolva. A tengelyre van a két 97, 98 szegmentum ékelve, melyek egydarabból készülnek és a három állásukban a 99 tag segélyével rögzíthetők. A rajzon a szegmentumok a középállásba vannak rögzítve, melyben a ferde 93 fölületek nyomást nem gyakorolnak. Ha azonban a szegmentumokat az egyik irányban mozgatjuk, a mozgó lejtős fölület a tengely körül forog és a helytálló lejtős fölületen csúszik. Ennek következtében a bütyök forgása közben ellenállásra talál, úgy hogy a fékszalag, mint azt leírtuk, a fékdobra fekszik. A forgásirányát a 85 szán helyzete szabja meg. A szán fölső részén egy dugattyú van, melyhez a 100 rúd csatlakozik. A rúd fölső végével a lengő 101 emelőhöz van kötve, ennek alsó vége egy rúd segélyével áll a 102 szögemelővel kapcsolatban, a szögemelő fölső vége a 104 kéziemelő 103 ferde hasítékába fogódzik. A kéziemlő a rajz szerint a középállásban van, mikor a 86, 86 fogaskerekek egyike sem áll a 88 kerékkel kapcsolatban. Ha ily helyzetben toljuk el a kéziemelőt, a 102 emelő vége a ferde 103 hasítékban csúszik, a 85 szán eltolódik és az egyik vagy másik hajtókereket bekapcsolja, annak megfelelően, hogy a kéziemelőt az egyik vagy másik irányban toltuk-e el. A kéziemelő és szegmentumok a rajzlapon föltüntetett módon lehetnek kapcsolva. Abban az esetben, ha kéziemelő alkalmazása czélszerűnek nem látszik, pneumatikus készüléket lehet a szükséges mozgás létesítésére alkalmazni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szénhydrogénekkel hajtott mótor, négy egyenlő i, t 1, 1 hengerrel, melyek dugattyúi egymással kapcsolvák és egy 3 forgattyútengelyre hatnak, mikor a dugattyú minden löketénél egy henger töltetik, egy másikban a töltés sűríttetik, a harmadikban meggyújtatik és negyedikből az égéstermények kifúvatnak. (1., 2., 3. ábra). 2. Az t. alatt jellemzett gépnél a töltés sűrítésére és a kifúvatás megkönnyítésére egy berendezés, jellemezve az által, hogy a dugattyú mozgása közben az 5 tartályban levegőt sűrít meg, mely tartály a henger falának 13 nyílásával áll kapcsolatban, úgy hogy a dugattyú a jelzett nyílást lefödi, a sűrített levegő a hengerbe áramolhat és így a töltéssel keverődik. (1. ábra.) 3. A 2. alatt védett berendezés egy módosítása, jellemezve az által, hogy a dugattyún alkalmazott 35 szelepek az adott pillanatban sűrített levegőt vezetnek a hengernek a dugattyú mögött levő terébe. (I. ábra.) 4. Az 1. alatt védett gépnél egy berendezés, a folyós égetőanyag bevezetésére, jellemezve egy 25 dugó által, melynek meghatározott űrtartalmú fúrata van és csatornákkal ellátott burkolatban forog, melynek nyílásai közül az egyik a folyós égetőanyagot tartalmazó 22 edénnyel, a másik a szabadon nyíló