7751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zink és alkáli, illetve zink, alkali és chlor előállítására
Megjelent 1897. évi április lió 7-én. MAGY SZABADALMI KI II. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 7751. szám. VII/i. OSZTÁLY. Eljárás zink és alkali. illetve zink. alkali és chlor előállítására. FRANK OTTÓ MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 189G október hó 23-ika. Ha zinket alkalikus oldatokból elektrolytikus úton választunk le, igen czélSzerűen lehet ugyanabban a fürdőben egyidejűleg káli- vagy natrón-lúg előállítása czéljábó kénsavas alkaliákat is bontani, nevezetesen czélszerűen lehet a számos műveletnél tetemes mennyiségben melléktermény gyanánt keletkező kénsavas nátront ily módon értékesíteni. Az eljárás a gyakorlatban csakis megfelelő elektrólytikus készülékek alkalmazásával vihető ki. Ha alkalikus zinkoldatot és kénsavas nátriumot oly módon vetünk egyidejű elektrolyzisnek alá, hogy az előbbit a készüléknek diafragma alkalmazása következtében keletkezett kathóda terébe, az utóbbit pedig anoda terébe öntjük (mint az az I. ábrán sematikusan látható), úg\ csakhamar azt tapasztaljuk, hogy a kathódatérben a nátronlúg mennyisége nem nő, az anodatérben pedig szabad sav nem keletkezik, tehát látszólag a kénsavas nátron meg nem bomlik. Ennek oka a következő : Mint általában ismeretes, oly elektrólytikus készülékekben, melyek diafragma segélyével két részre vannak osztva, alkálisók elektrolyzisénél a kathóda térben a szabad alkáli mennyisége — ha a tér előzetesen hígított alkáli kus oldattal volt töltve — csak bizonyos határig nagyobbítható. nevezetesen legfeljebb 10 12s /o-ig. Ha az áramintenzitás azonos marad, az alkalimennyiség növekedése fokozatosan csökken és végül teljesen megszűnik. Ellenben az anóda-térben kezdettől fogva és csekély mennyiségű szabad alkáli keletkezik. melynek mennyisége folytonosan nő, míg végül, ha az alkáli mennyisége a kathóda-térben többé nem növekszik, igen természetesen csak az anóda-térben keletkezhetik újabb alkáli. Ez azonban szabad alkáli alakjában meg nem maradhat, hanem az anódán levált bomlásterményekkel vegyületet képez. Ha tehát az adott töltételek mellett alkálikus zinkoldatot kénsavas nátrium jelenlétében elektrolyzisnek vetünk alá, akkor hogy tetemesebb mennyiségű zinket oldhassunk, legalább is 18 20%-os nátronlúgot kell alkalmazni, tehát szabad nátron mennyisége a kathóda-térben nem növekedhetik, hanem csak az anóda-térben válhat le nátron. De ez az anóda térben levő szabad kénsavval kénsavas nátriummá alakúi, úgy hogy a kathóda-térben levő oldat változást alig szenved.
