7750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajított hátú kefék előállítására
4 — 2 hajlítva, mint a középen. A 3-ik ábra görbített hátú kefe előállítását mutatja, melynek nyele a kefefölületre merőlegesen áll. Minden hasonló kivitelhez csak alkalmas sajtolókészűlék szükséges. A sajtolási minden esetben, kivéve azt, hol üreges kefe előállításáról van szó a sörtenyalábok behelyezése előtt vagy után végezhetjük. Az utóbbi esetet mutatja a 4-ik ábra, hol a kefehátnak csak a sörtenyalábok melletti széle fekszik föl az e formára, mely a nyalábok befogadására megfelelő e1 nyílással van ellátva. Az 5-ik ábra oly kefehátat mutat, mely a sörtenyalábok elhelyezése után. hosszirányához viszonyítva kereszt irányban lett meghajlítva. A kefehátak különben mindkét irányban meghajlíthatok; hosszirányban, mint azt az 1.. 2., 3. és 4-ik ábra mutatja, keresztirányban domború vagy homorúan mint az az 5-ik ábrában van föltűntetve. Ha oly hajlított kefetest előállításáról van szó. melynél a lyukaknak más rendszer szerint kell széthajlaniok vagy összehajlaniok, mint a hogy azt a kefehát görbülete megszabja; akkor a lyukakat a meghajlí tatlan kefehátba a szükséges-ferde irányban állítjuk elő, mint . a 6. és 7-ik ábra mutatja. Ezen példáknál a lyukak már a kefehát görbítetlen állapotában széthajlanak vagy összehajtanak, a hajlítás által pedig a széthajlás vagy összehajlás még nagyobb mértékben fog mutatkozni, igy a lyukaknak oly helyzeteket is adhatunk, melyeket az eddig alkalmazott gépekkel vagy épen nem, vagy csak igen körülményes úton érhetünk el. A lyukaknak oly helyzetet is tudunk adni, hogy a kefehát meghajlítása után egymáshoz párhuzamosak legyenek. Az ilyen kefetesteket ezenkívül keresztirányban (5. ábra) is homorúan vagy domborúan meghajlíthatjuk. A lyukak eddigi szokásos előállítási módjával szemben, mint már említve volt, még azon fontos körülmény is tekintetbe veendő, hogy azok a kefehát hajlítása alkalmával alakváltozást szenvednek, még pedig olymódon, hogy a szájnyílásuknál megszűkülnek vagy kitágulnak, a szerint, a mint a kefehátat homorú- vagy domborúra hajlítjuk. Ezáltal az egyes nyalábok sortéi az egyik esetben végükön jobban összetömörülnek, a másik esetben szétterjednek. Ií körülmény hibátlan kefefölület előállításánál fontos (lásd a 8 — 11. ábrákat). A 8-ik ábra az új eljárás szerint készített domború keferészt mutat, a 9. ábra pedig ugyanezt a régi eljárás szerint ábrázolja. A sörtenyalábok mindkét esetben egymástól egyforma távolságban vannak elhelyezve. 8-ik ábránál a sörtenyalábok a lyukak szájnyílásának megszűkülése következtében annál inkább összetartanak, minél nagyobb a görbület, vagyis minél nagyobb a lyukak szűkülése. A régi előállítási módszernél (9. ábra) a nyalábok egymásba akadnak. miáltal hiányos kefefölület keletkezik. Homorúan hajlított kefetestnél (10-ik ábra) a lyukak szájnyílásai megtágulnak, minek következtében a nyalábok végeikkel szétterjednek, mely körülmény különösen hosszú nyaláboknál igen fontos. A régi kivitel szerint (11-ik ábra) egyes nyalábok között hézag keletkezik, habár a nyalábok egymástól ugyanazon távolságban vannak, minta 10-ik ábránál. Hajlított kefehátak lyukjainak ezen mód szerinti előállítása alkalmával fontos technikai eredményt érünk el, mely abban áll, hogy a lyukak szájnyílásai hajlítás által a görbületnek megfelelően megszűkülnek, vagy kitágulnak. S így ha a kefehát görbületét és a lyuktávolságot helyesen választottuk, hibátlan, folytonos kefeföliiletet nyerünk. A 12-ik ábra példaképen kocsikefét ábrázol, melynél a kefehátát a hajlítatlan állapotban lyukakkal látják el és a sörtenyalábok behelyezése előtt vagy után kör-, kerülék-, stb. alakban meghajlítják. A hajlítás legczélszerűbben tengelyen g történik. A 13-ik ábra félgömbalakú kefét mutat. A 14-ik ábra gömbsapka alakú kefe a megfelelő alakú hajlítószerszámokkal. Hasonló módon lehet kerülékded s más tetszőleges hossz- és keresztmetszetű keféket készíteni. A 15-ik ábra példahengeralakú üreges kefére, melynek belső részébe vannak a sörtenyalábok elhelyezve. Az ilyen kefék
