7738. lajstromszámú szabadalom • Újítások kerékpárokon

— 2 Fig. 9 a közbenső lánezkerekek ágyának nézetét oly berendezéssel, mely a lánczhajtómű meghúzására és a lánez lötyögésének megakadályozására szolgál: Fig. 10 a Fig. 9 metszetét mutatja ; Fig. 11 a láncz számára és a kerékpáros ruházata számára való védőköpenyt tünteti föl: Fig. 12 annak alaprajza; Fig. 13 egy az alsó forgattyún keresztüli metszet, fölhelyezett lánczkerekekkel. A gép A ülése egy függélyes A1

tartóra van elhelyezve, melynek alsó végén a B ágyak vannak (Fig. 2. 3. 4) a B1

tengely számára. A B1

tengely a B- forgattyúkat tartja, melyeken a Bs

(Fig. 1) taposók vannak elhelyezve, és melyek a Bi

lánczkerekeket (Fig. 5) is forgatják. A Bi

lánezkerekek egy C láncz által a G kettős közbenső lánczkerekekkel (Fig. 1, 2, (i és 10) vannak összekötve, míg ezek egy E láncz által a hátsó kerék F1

(Fig. 2., 3.) tengelyének kisebb F lánczkerekeivel állanak összeköttetésben. A D1

hüvely (Fig. 6, 9 és 10), mely IP állítólemezzel összeköttetésben áll, egy golyós csapágygyal van fölszerelve a közbenső lánezkerekek meghúzásának szabályozása czéljából. Az állvány G támasztéka közönséges módon viliázott és a villa között fut a mellső kerék. Az állvány G1

rúdja hátsó végén viliázott és a villa között a hátsó kereket hordja. A G2

oldaltámasz az A1

támaszték fölső részétől lefelé megy a G támasztékhoz, mig a 6r3

Gi

rúdak összeköttetésben a ff6

oldaltámasszal, az állványt egészítik ki. A GR

oldaltániasz a D lánezkerekek G1 csapágyaitól lefelé, a függőleges A1

tartóhoz megy. A M fékgörgő egy vízirányos H1

csúszórúd hátsó végén van elhelyezve, mely átellenes végén egy forogható II'1

taposóemeltyűvel van összekötve, úgy hogy a H görgő egy R* rúgó nyomása ellenében a kerék karimájának kerületéhez lesz szorítható (Fig. 1 és 7). A fönt leírt állvány szerkezete lehetővé teszi a kerékpárosnak, hogy a taposók úgy előre, valamint a hátrafelé mozgásnál testének egész súlyával hajthassa. F mozgás lehetővé teszi a kerékpárosnak, hogy a taposók félfordúlata alatt testének súlyát kihasználhassa és a taposókat hátrafelé lökéssel egy további negyedrésszel köriilforgassa, míg ellenben a jelenleg használatban lévő kerékpároknál a taposókat csak félig lehet körülnyomni. Ity módon egynegyeddel több erőt érünk el. Mint ebből következik, e mozgás megfelel egy gyalogjáró mozgásának, mely szerint a láb minden lépésnél vissza lesz lökve, és a lábujjak működésbe lesznek hozva a testnek előremozgatása végett, míg a láb a talajt el nem hagyja. A jelen kerékpárral tehát egy emelésre több erőt és hosszabb időre lehet kifejteni, mint a jelenleg használatban lévő kerékpárokkal, minthogy az egyik taposót közvetlenül a láb újakkal nyomjuk, ha a súlyt a másik taposóra átvisszük. A jelen működés tehát egyenes ellentétben van a régi kerékpárokéval, mely lényegében azon alapszik, hogy a taposókat előre tolják. A taposókra való nyomást illető törekvésnél a kerékpáros csak nagy nehézséggel hagyhatja el ülését. Innen van az a káros hajlott tartás is, melyet a kerékpárosok rendesen elfoglalnak. A jelen gép ellenben megengedi a kerékpárosnak, hogy egyenesen üljön, a mi már magában véve is nagy előny. Az eddigelé használatban lévő kerékpároknál a hátrafelé tolás csaknem lehetetlen mozgást képez, minthogy a lábnak csak hátrafelé húzása lehetséges, a mi a kerékpárost előre tolásra készíti elő, ha a taposó a helyes fekvésben van arra, hogy az előremozgást lehetővé tegye. így tehát csaknem egy félfordúlat alatt nem lesz erő gyakorolva a taposókra. A közönséges kerékpároknál lehetetlen ily erőt nyerni, minthogy a lánczok a hajtókerék tengelyéhez derékszögben vannak elrendezve. Ennek következtében a jelen kerékpárral jelentékenyen nagyobb sebességgel,