7729. lajstromszámú szabadalom • Összetolható záró- és védőkészülék
föltűntetve. A tartó, pálczák és kapcsolórész ekkor egy síkban fekszenek, úgy hogy a szerkezet testének össz-szélessége nem múlja fölül, egyik részének legnagyobb szélességét. A nyugalmi helyzetben a b pálczák egymás fölött vannak és kiforgatás útján hozhatjuk azokat, a működőhelyzetbe, melyben a pálczák egymás mellett vannak (lc ábra) és ily módon egy fölületet alkotnak. A pálczák e mellett többé vagy kevésbbé közel fekhetnek egymáshoz, úgy hogy vagy egy tömör föliilet (T ábra), vagy egy rostélyszerú test (2" ábra) keletkezik. A b pálczák az a tartó mindkét oldala felől kiforgathatok, minthogy a d kapcsolórész szerkezete következtében a pálczákkal az a csapágytesttől, a nélkül hogy abba beleütköznék, előtte és a másik oldalra vezethető. Az új szerkezetnek főleg mint építményszerkezeti alkatelemnek van kiváló, jelentősége. kiviteli példák gyanánt a mellékelt rajzok redőnyöket, egy sátorfödelet és egy védőfalat tüntetnek föl. A szerkezetnek redőnyként való használatánál a pálcza szerkezetet az ablakfalazaton helyezzük el. azaz a a tartót megfelelő módon az ablakfalazathoz erősítjük. Az a tartónak, mely esetleg több pálczarendszer számára közösen rendezhető el, tetszés szerinti függélyes, valamint vízszintes helyzetet adhatunk. Ez utóbbi esetben (4. ábra) a pálczák fordítása fölfelé, vagy lefelé történik. Ha ellenben az a tartó függélyesen van az ablakfalazathoz megerősítve (3" ábra), akkor a pálczarendszerek kiforgatása oldalt történik, úgy hogy a pálczák a működő helyzetben az ablak hossztengelyét keresztezik. Általában az 1. rajzlapon föltüntetett kiviteleknél a pálczák terjedelme tekintetében kötve vagyunk, minthogy pl. a pálczarendszereknek egy ablakon való elrendezésénél a 3a ábra szerinti kivitelnél a pálczáknak nem szabad hosszabbaknak lenni az ablak szélességéről, sőt a 4. ábra szerinti kivitelnél csak olyan hosszúaknak szabad lenniök. mint az ablak szélességének fele. E bajon, mely nagyobb számú pálczarendszer alkalmazását vonja maga után. azáltal segíthetünk, hogy a készüléket úgy rendezzük el, mint azt a 2. lap 6 6" 6'' ábrái föltüntetik. A különbség mindkét esetben abban van, hogy a 3a és 4. ábra szerinti kiviteleknél a pálczarendszerek nyugalmi helyzetükben, azaz összecsukott állapotban teljesen az általuk később befödendő fölületen belül fekszenek, míg ellenben a 6 6" 6b ábrák szerinti kivitelnél ezen fölületből részben kilépnek. A 6" ábrabeli a tartó e mellett teljesen a bezárandó fölületen belül marad, míg a d kapcsolórész a pálczák egyrészével a nyugalmi helyzetben kijött az elfödendő A fölületből (6. ábra). Ha az A föliilet el -zárása céljából az A oldalán elrendezett mindkét pálczarendszer a működő helyzetében fordíttatik, akkor azok lassanként egészen belépnek az A föliiletbe. Az ilyen elrendezésnél tehát két pálczarendszer elegendő. míg ellenben négy pálczarendszerre lenne szükség, ha azok a nyugalmi helyzetben teljesen az A fölületben feküdnének. B ajtónyílás elzárásához ezen esetben szintén csak egy pálczarendszerre volna szükség, míg különben kettő szükségeltetnék. Közömbös dolog, hogy a pálczarendszerek e mellett minő helyzetben vaunak elrendezve és hogy melyik oldalon lépnek ki felületükből. Ezen berendezést mindegyik nyílásnál mindazon esetekben alkalmazhatjuk, melyekben a bezárandó nyílás egyik oldala a pálezarendszereknek a nyílás fölületéből való kilépését megengedi. A 6 6a és 6'' ábrák egyszersmind azon szerkezeti részleteket mutatják, melyek ilyen ajtó és ablakzárak czélszerű használatánál hasznosaknak mutatkoznak. Az f <j h oszlopok az ajtó és ablak oldalain lévő szekrények. keretéül szolgálnak, melyek a pálczarendszerek nyugalmi helyzetben fölvétetnek Minthogy e nyílásokat oldalt ajtókkal kell elzárni, a pálczarendszerekből nyugalmi helyzetükben mitsem látunk és az ajtó és ablak egész világos nyílásai szabadon maradnak. A vízszintes i k lemezek a B ajtó és az A ablak alatt levő C D rekesz elzárására szolgálnak, melyen a pálczarendszerek átfordulnak, ha azokat a nyugalmi helyzet-
