7725. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék szemes, darabos vagy iszapos anyaghoz
Megjelent 1897. évi április lió (i-áii. MAGY. mm KIR. SZABADALMI IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 7725. szám. XVII/f. OSZTÁLYSzárítókészűlék szemes, darabos vagy iszapos anyaghoz. DR MÖLLER GUSZTÁV GYÁROS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 hó november 9-ike. A találmány tárgya szemes, iszapos vagy darabos anyag szárítására szolgáló készülék, mely oly módon hat, hogy a szárítandó anyagot gyorsan mozgó, meleg légáramba visszük, mely az anyagot elragadja és a szárítókamarába viszi, hol a száraz anyag leesik és a levegő az anyagtól elválik. A szárítás eme módjánál a szárítandó anyagban foglalt víz gyorsan elpárolog és a szárítandó anyag az elpárolgás következtében oly nagy mértékben lehűl, hogy a szárító légáram hőfoka az anyag minőségére befolyást nem gyakorol. Eme készülék segélyével rendkívül érzékeny anyagot is lehet elég gyorsan szárítani, a nélkül, hogy ezek az anyagok megsérülhetnének. Az 1. ábra ily szárítókészülék hosszmetszete. Az e fúvó a b fúvócsőben igen erős légáramot létesít, melyet az f tüzelés és a <j fűtőcsövek hevítenek. A szárítandó anyag az a garaton a b fúvócsőbe hull. ott a légáram elragadja és a b csövön át a <•• szárítókamarába viszi. Ott az anyag leesik és a szárítólevegő porfogón át a d kürtőbe jut. A száraz anyag az i nyíláson át folytonosan vagy szakaszosan hordható ki. Annak következtében, hogy a szárítólevegő a szárítandó anyag egyes részecskéit, továbbítja, a szárítólevegő és a szárítandó anyag igen bensőleg érintkezik és ennek következtében az anyagon vagy az anyagban lévő víz eltávolítható. Hasonló módon a szárítandó anyag lehullásánál a c szárítótérben az egyes részek a levegővel újból érintkeznek. A b cső emelkedhetik vagy eshetik, a szükségletnek megfelelően tetszőlegesen görbítve is lehet. Hasonlóképen több b csövet is lehet egymás mellett elhelyezni. A 2. ábrán egy készülék van ábrázolva, melynél a szárítandó anyag az a tölcséren a b fúvócső torkolata elé jut, és melynél az erősen fölhevített levegő az anyagot a c szárítótérbe fújja. Szárításra a füstgázok és a k csövön beömlő levegő keveréke szolgál. Két h és h1 tolókával a keverék összetételét és így a hőfokot is szabályozni lehet. Ha a levegő hőfokának igen magasnak kell lennie, az e fúvót a hő nagyon megtámadja. A 3. ábrán látható szárítókészüléknél ezért a füstgázokat oly módon fúvatjuk a szárítókészülékbe, hogy azok a mechanikus e fúvón át ne haladjanak. Az e fúvó l fúvócsöve ekkor megszűkülő végével az m szívócsőbe nyúlik. Az l cső által létesített légáram az a kamarában légritkítást idéz elő, tehát a fűtőgázokat az f térből kiszívatja
