7719. lajstromszámú szabadalom • Készülék lyukaknak kefetestekbe való sajtolására
— 2 annyi egy vagy több sorban elhelyezett ptövissel van ellátva, a hány e1 lyuk van az e lemezen, az f1 tövisek emez e1 lyukakba pontosan beillenek. Ha az /' lemezt föl-le mozgatjuk, a tartóba tolt kefetesten a sörtekötegek behúzására szolgáló lyukakat létesítjük. Az e lemez e1 lyukainak többféle ezélja van. Eme lyukak először az f tövisek vezetésére szolgálnak és meggátolják, hogy ezek sajtolás közben elgörbüljenek. Legczélszerűbb ha az f lemez oly csekély elmozdulást végez, hogy a tövisek az e1 lyukakban biztosan legyenek vezetve, ha a tövisek egészen kicsúsznának a lyukakból, úgy előfordulhatna, hogy a tövisek a legközelebbi lefelé menetüknél nem találnának pontosan a lyukakba; bár ez oly módon is megakadályozható volna, hogy az f1 töviseket kihegyezzük, illetve az e1 lyukakat fölül kiöblösítjük. Az e lemez a kefetestet lefelé nyomja, úgy hogy ha az f1 tövisek a lyukakból kilépnek, a kefét ki nem húzhatják. Szükséges végül eme lemez azért is, hogy a lyukak fölső éle szép éles legyen, a kefetest fölső fölülete pedig sima maradjon. Annak megfelelően, hogy a sörtekötegek fölvételére szolgáló lyukakat mélyebbre vagy kevésbbé mélyre kell készíteni, az f lemezt és ennek f1 töviseit nagyobb vagy kisebb úton kell elmozgatni. A sajtolószögek elmozdúlásának szabályozása ismeretes módon sokféleképen végezhető, még pedig lényegében olyan módon, hogy a sajtolótag hoszszát vagy annak elmozdúlását vagy pedig a munkadarab magassági helyzetét szabá -lyozzuk. Az 5. ábra egy kiviteli módozatot mutat be, melynél az i lyukasztó az f lemezzel nincs mereven kapcsolva. Ez utóbbit az l rúgók és a k ütközők tartják a fölső helyzetben, mely helyzetben a tövisek az e1 lyukakban mozognak. A b asztal magassági helyzetének megfelelően az i nyomótag az f sajtolólemezt előbb vagy később éri. úgy hogy a létesített lyukak mélysége szabályozható. A sajtolókészűlék más kiviteli módozata a 6. és 7. ábrán van föltiintetve. Itt a kefetartó olyan módon állítható be. hogy ferde lyukak is előállíthatók legyenek, tekintet nélkül, hogy a fölület sík vagy domború-e. Ilyen kefetartót főleg akkor használunk, ha a sörtekötegek nem egymással párhuzamos sorokban vannak elhelyezve, hanem például egy henger sugarán. Ebben az esetben a kefét az a pofák között tartjuk (6. ábra), melyeket o csavar vagy más alkalmas eszköz segélyével lehet egymáshoz közelíteni. Emez n pofák az m bakba vannak ágyalva, mely a p részen van kiválthatóán megerősítve és az s fogaskerékkel mereven kapcsolva. Eme fogaskerék a t csavarfogas kerékbe fogódzik. Ha eme kereket az u kézikerék segélyével forgatjuk, a p rész is forogni fog, úgy hogy a kefetest más helyzetben jut a lyukasztó alá. Az adott esetben föltételeztük, hogy a kefe lyukasztandó föliiletén hengerpalást módjára domborodik, mint azt a 9. ábra mutatja, és hogy az összes sörtekötegek sugaras helyzetet foglalnak el. Az r szám a w orsó segélyével oly módon van beállítva, hogy a q csapok tengelye és az I sajtoló orsó egymásra merőleges legyen és egy síkba essen. Az utóbbi lefelé mozgásánál első sorban egy sor lyukat sajtol a kefetestbe, ekkor a kefetartót az u kézikerék segélyével megfelelően továbbforgatjuk és a következő lyuksort létesítjük. A lyukak mind sugarasak, amennyiben a q csapok tengelye félé irányultak. Ha a kötegeket változó sugárú ívekben akarjuk elhelyezni, úgy szükséges, hogy a keféket magasabbra vagy mélyebbre állítsuk, tehát a q tengelyhez közelebb vagy távolabb fogjuk be. Ez esetleg olyan módon történhetik, hogy az m n kefetartókat egv magasabb vagy alacsonyabb m bakkal pótoljuk és a lyukasztót megfelelően magasabbra vagy mélyebbre állítjuk. A lyuksajtoló beállítása a K kézikerék segélyével történik, melynek forgatásával az I orsót mozgatjuk. Az utóbb leírt esetben az e lemez nem a kefetartón van megerősítve, hanem az f sajtolóletnezen. Ekkor a kefét csak oldalt fogjuk be, fölül pedig szabad. A G állító-
