7587. lajstromszámú szabadalom • Készülék carbürált hidrogénnek (világító gáznak) előállítására, melyben melléktermény gyanánt fémsulfát keletkezik
— 2 — (ha az 0 csap nyitva, az N csap zárva van) a fölső kamarába nyomja, tehát a gázfejlődést megakasztja, mindaddig, míg a két kamarában levő nyomáskülönbség oly módon nincs kiegyenlítve, hogy a fölső kamarában levő folyadék nyomása az alsó kamarában levő gáz nyomását legyőzi, ekkor a K csővön ismét folyadék megy a fémhez és a gázfejlődés újból megkezdődik. Üzem közben az N csap állandóan zárva, az 0 csap állandóan nyitva van. Az N csapot akkor nyitjuk, ha a savat a készülékből teljesen el akarjuk távolítani. A B közbeeső fenéknek egy furata van, melyhez a keletkezett hydrogén elvezetésére szolgáló P cső csatlakozik. Ez a cső függélyesen átmegy az S kénsavkamarán, az N benzolinkamarába torkol, hogy a keletkezett hydrogén a benzolinkamarán való áthaladása közben carburálódjon (szénnel telítve legyen). Ha a készülék üzemben van. a kénsavnak a fémre gyakorolt hatása következtében hő fejlődik, mely minthogy a készülék minden része fémből készült, a benzolinkamarát is hevíti, tehát a benzolinból gőzök fejlődnek, melyek a hydrogént carburálják. A carburált hydrogén végül a Q csövön elszáll és a használat helyére vezethető. Ha erősen carburált hydrogént akarunk előállítani, a benzolint kis mennyiségben közvetlenül a vasreszelékre is lehet vezetni, mi a /<» csap segélyével elzárható R cső közvetítésével történik. Az S1 cső a benzolinkamarát az S kamarával kapcsolja, melyben a víz és kénsav keveréke van. Ez a A4 csappal elzárható cső arra való, hogy a hydrogén, mely esetleg az S kamarába jut, a benzolinkamarába legyen vezethető. Az S kamara födelétől a T kifúvató cső indul ki (2. ábra), melyen az összes a kamarába esetleg bejutott gáz elszállhat, a A4 csapot elzárjuk. A h6 csappal ellátóit V cső a P csővet az S kamarával köti össze, a készülék üzembe hozatala előtt a gázfejlesztő kamarában esetleg visszamaradt gázt a P és U csővön az S kamarába és innen a T kifúvatócsővön a szabadba vezetjük. Gyakorlati kísérletek megmutatták, hogy legezélszerübb a kémiai reagenseket a következő arányban alkalmazni : 8 súlyrész víz, 3 súlyrész kénsav. 2 súlyrész vasreszelék. Ha a készüléket kiürítjük, az alsó kamarában vasgálicz-oldat marad hátra, mely a V1 csapon lefolyatható és kikristályítható. A Q csővön elszálló gáz világításra vagy fűtésre használható. Az esetleg hátramaradt kénsav é.s víz az S kamarából a W csapon üríthető ki. SzABADAIMl IGÉNYEK. 1. Készülék carburált hydrogén előállítására mely minden oldalról zárt. a B közfal által két kamarára osztott A edényből áll. melynek fölső S kamarája kénsavval és vízzel van megtöltve, mely a 1< közlekedő csővön jut a C áttört lemezen fekvő fémhez (vasreszelékhez), hogy hydrogént fejlesszen, mely a B közbeeső falba torkoló P esővön emelke dik föl. 2. A jellemzett készüléknél a fölső rekeszben az E választófal által képezett és közbeeső V fenék által két rekeszre osztott mellékkamara a benzolin fölvételére -mely benzolin vagy az R csővön közvetlenül vezethető a hydrogénfejlesztő kamarába, vagy pedig oly módon szolgál a hydrogén carburálására, hogy a V csővön fölemelkedő hydrogén mielőtt az R csővön elszállna, a kamarán megy át. 3. A készülék kamaráiban föllépő gáznyomás ellensúlyozására és kiegyenlítésére az alsó kamara fenekétől kiinduló, kívül egészen a fölső S kamara fenekéig nyúló M cső, melyen ha a gázok nyomása nő. a folyadék a fölső kamarába nyomatik. (1 rajzlap melléklettől.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten
