7553. lajstromszámú szabadalom • Vertikális gőztúlhevítő magas hőfokú füstgázokhoz

Megjelent 1897. évi márczins hó 19-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS rr ** o J (ooo. szara. V/e/2. OSZTÁLY. Vertikális gőztúlhevítő magas hőfokű füstgázokhoz. PRAGER MASCHINENBAU ACTIENGESELLSCHAET CZÉG PRÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 október hó 5-ike. Ama nagy előnyök, melyek a túlhevített vízgőznek gőzgépüzernnél való fölhasználá­sából származnak, ismeretesek és számos túlhevítőszerkezet föltalálására vezettek, me­lyek czéljaiknak többékevésbó megfelelnek. Ennek daczára nem ismeretes egyetlen oly túlhevítő, mely alkalmas volna arra. hogy azt ott. hol a füstgázok hőfoka a legnagyobb, falazzuk be. Ennek következtében eddig nem lehetett a kazánok egy egész sorát ily túlhevítővel fölszerelni, nevezetesen az alul fűtött ka­zánokat és a kombinált külső vagy belső tüzeléssel biró kazánokat (főleg az úgyne­vezett Tischbein kazánokat). A következőkben leírt szerkezet eme hát­rányok megszüntetésére teljesen alkalmas és bármely kazánszerkezetnél még Tisch­bein kazánoknál is használható, az a kazán egy részét képezi, de attól még is el van választva ós különleges szerkezetek oly annyira védik, hogy a kazán akár túlheví­tővel, akár anélkül használható, esetleg a túlhevítő vizzel meg is tölthető, anélkül, hogy a túlhevítő csövei megsérülhetnének. Az 1. ábra a találmány szerint szerkesz­tett túlhevítővel fölszerelt kazántelep hátsó részének hosszanti metszete; a 2. ábra a 3. ábra metszete A-B szerint; | a 3. ábra az 1. ábra metszete C-D sze­| rint; a 4. ábra az 1. ábra metszete E-F sze­rint ; az 5. ábra a túlhevítő metszete a két előbbi ábrára merőleges sík szerint. A csatolt rajzlapon ilyen úgynevezett két­tagú túlhevítő van föltüntetve, belső tüze­léssel biró Tischbein kazánnal kombinálva; ily túlhevítő egy vagy több. egymással tel­jesen egyenlő részből állhat, erre nézve csupán csak a helyi viszonyok mérvadók. Két ily túlhevítőtag mint azt már emlí­tettük, a következő részekből áll; 1. a vertikális R csőköteg, melyen a túl­hevítendő gőz föl- vagy lefelé áramlik; 2. a kovácsvasból készült két A és A1 lemezből, melybe az R csövek hengerelés által vannak megerősítve; 3. A kovácsolható öntöttvasból készült X Y süvegekből, melyek az A A1 lemezek­kel csavarolás által vannak kapcsolva. A fölső Y süvegnek közepén egy Z hosz­szanti borda megy át, mely az Y süveget két I és II kamarába osztja (5. ábra). A túlhevítendő gőz F-nél jut az I kamrába, az R csőkötegen megy át, a II kamarába az R kötegből jut be és teljesen túlhevítve IF-nél hagyja el.

Next

/
Thumbnails
Contents