7545. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós mótor
— 2 — hengerek száma azonban tetszőlegesre választható meg és minden esetre nézve másmás lehet-. A dugattyúk mindegyike a d haránttengelyt hordja, melyre a két e görgő van szerelve; a hengerek mindegyike két f hosszhasítékkal bír, melyekben a d tengely a dugattyú mozgásakor ide s tova tolódhatik. Az e görgők az elliptikus alakú g csúszó pályán vezetődnek, mely a keret belső oldalán helytállóan van elrendezve. A hengerek mindegyike belső végén közel az a1 tengelyhez, a h1 , illetve h-, h\ A4 nyílással bír, mely nyílások valamennyien az a hajtókeréknek ugyanazon oldalfölületébe torkolnak. Az a1 tengely egyik végével egy közönséges, a j tartó által hordott csapágyban nyugszik; másik vége azonban a rögzített k csapágyhüvelyben fut, mely a másik j1 tartóból képzett l elosztókamra belsejében fekszik. A k csapágyhüvely a két k1 ks csatornával bír, melyek az l1 kiáramlási kamrába torkolnak és két /c3 k* csatornával, melyek az /3 beömlési kamrába vezetnek. A hajtóközeget, pl. gőzt az m2 csövön át bocsátjuk be az l3 kamrába; az l1 kiáramlási kamra az m1 cső által van összekötve a kiilléggel. Tömítetlenségeknek elejét veendő, a k csapágyhiivelyt maga a hajtóközeg által tartatjuk odaszorítva a hajtókerékhez. mely czélból a k" kl beáramlási kamrákból apró n fúratok vezetnek a k csapágyhüvely és egy azt befödő, az a kerékre odacsavarolt süveg között- lévő közbe. A hajtókeréknek forgása közben a h\ /í3 , /í3 , hl nyílások sorban a k1 , k\ kl csatornák elé kerülnek, úgy hogy a b\ b2 . b\ b4 hengerek váltakozva közlekednek a be- és kiáramlási kamrával. Föltéve, hogy a motornak alkatrészei az 1. ábrában föltüntetett állást foglalják el, akkor a ö2 bl hengerek a beáramlási kamrával és a b1 b3 hengerek a kiáramlási kamrával közlekednek, úgy hogy az m* en beáramló gőz a c2 c1 dugattyúkat fölfelé hajtja, mihelyt a holtpont el van hagyva. Ezen két dugattyú már most e görgőik segélyével az ezeknek az elliptikus csúszó pályával való érintkezési pontjukban képzelt normálishoz képest ferde nyomást gyakorolnak ezen csúszó pályára, úgy hogy az előbb említett erőfölbontás következtében az egész rendszer szög alatt elállítódik. A másik két c1 cs dugattyú azonban g vezető görbéjük által kezdeti állásukba visszavezettetnek és az expandáló gőz az m1 csövön át kiszabadul. Mihelyt az a kerék egynegyed fordulatot tett. a két b1 bs henger a beáramlási kamrával lé]) összeköttetésbe, a két b3 bl henger pedig a kiáramlási kamrával és az előbb említett folyamatok ismételtetnek, úgy hogy ekként az a1 tengely folytonos forgó mozgásban tartatik, melyet tetszésünk szerint vihetünk át. A szabályozás és fékezés bármely ismeretes módon történhetik. Az 5—9. ábrák ezen motornak egy különösen gáz- és petróleum-üzemre alkalmas foganatosítási alakját mutatják. Ez eset-ben az a hajtókerék csak egy egyetlen hengerrel bír, mely a hajtókerék tengelyén át képzelt átmérőnek irányában van elrendezve. Ezen hengerben két átlóirányosan szemben fekvő c1 cs dugattyú mozog, melyek az előbbi esethez hasonlóan e görgőket hordanak, melyek az elliptikus vezető föliilettel bíró g csúszó pályán állítódnak el. Az elosztás azonos módon történik és a hengertér saját forgó mozgása következtében váltakozva jut összeköttetésbe a be- és kiáramlási kamrákkal. A hajtókerék sík fölületeinek egyikén az a2 tolattyútiikröt hordja, melyben levegő beáramoltatására az «s kettős csatorna és a petróleumgőz számára az a4 csatorna, valamint az a6 gyújtócsatorna van elrendezve. Ezen csatornák mindegyike egy a hengerköpenyben képezett megfelelő nyílásba torkol. A tolattyútükör a hajtókeréknek forgásakor a keretállványok egyikében lévő nyílások előtt felállíttatik, mely nyílások közül y a levegő. y1 a petróleumgőz beáramoltatására, y2 a kibocsátásra és ys . melyhez az yi csatorna csatlakozik, gyújtásra szolgál. A kiáramlás
