7519. lajstromszámú szabadalom • Új világítási és fűtési berendezés gáz és ásványolajok számára

— 7 — fölött fém szövetet rendezünk el. Több kupak számára ugyanazon kúptörzs több egykupakos lángzót hord, melyek úgy vannak elrendezve, hogy a legnagyobb fényhatást érjük el. A fönt taglalt elveken alapuló szerkezeteket és ezek működési módját az alábbiakban fogjuk tárgyalni. I. Egy lángzós szerkezet. Ezen berendezés a B keverőcső alatt elrendezett A injektorból áll (VIII. ábra). Ezen B eső. melynek belsejében a C elosztótárcsa van elrendezve fölső részén parabolikus keresztmetszettel bír és reá fölfordított csonka kúpalakú K lángzótartó van szerelve. A tulajdonképeni lángzó egy szűkített részből áll, mely a keverőcsőben rendeztetik el, és mely fölé fémszövettel födött megfordított csonka kúp van alkalmazva. Ha nagyon heves széltől tartunk, úgy az elállítható 1 tartókat fém szövettel vehetjük körül, hogy az .í-nál kifúvott gázáram helyes irányából el ne térít tessék. Ezen szerkezet a következő jelentékeny előnyökkel bír: A gázsugár itt már nincsen a csőbe zárva és így egész magasságában a külléggel táplálkozik és a keverőcsőbe jutott áram itt az osztótárcsa és a parabolikus keresztmetszet hatása alatt a kívánt arányokban bensőleg megkevertetik, miközben azon köz magasságát, melyen át a légbeszívatás eszközöltetik. az 1 tartók elállítása által könynyen szabályozhatjuk. A gáznak fokozott eleven ereje ezenkívül még sokkal több égő elemet tartalmazó keveréknek eredményezését is lehetővé teszi. Közönségesen a gázhoz kevert levegő aránya azáltal volt korlátozva, hogy igen sok levegőt tartalmazó keveréknél a gáz nem volt képes azzal bensőleg elegyedni és teljesen elfogyasztani, úgy hogy kis lángokat nyertek, melyek a lángzóuak fémszövetét is izzásba hozták, miáltal azokat csakhamar tönkretették. Az általunk alkalmazott berendezésnél a keveréknek eleven ereje és benső elegyítése foljtán a legmagasabb hőmérsékleteket szolgáltató keverékeket is használhatjuk, anélkül, hogy hasonló eshetőségtől kellene tartanunk. Bárminő legyen is az összetétel, a fémszövet fölött oly zóna képződik, melyben nem történik égés. mely tehát mintegy előkészítő zónának tekintendő, amely a lángzó számára védőül szolgál. Ebből folyólag a láng hőmérsékét a lehető legnagyobbra lehet fokozni (2000°) és ennek megfelelően a legnagyobb ellentállású izzóharisnyát is alkalmazhatjuk, miután a melegmennyiség olyan, hogy a vastagabb szövet okozta abszorpczió daczára is ele>g tetemes melegmennyiség marad rendelkezésünkre, hogy az alkalmazott, nem olvadó fémoxydokat izzásba hozhassuk. Ezen nagy hőmennyiség segélyével a platinadrótokból készült lángzóharisnyákat a fehér izzásig hevíthetjük. Megjegyezzük még hogy a lángnak ezen szívó hatása a jelen találmány értelmében az izzó lángzók fölé helyezett általánosan alkalmazott borító hengerek által előidézett huzamot is pótolja. A lámpahenger máitöbbé ezek után nem szükséges, mivel a keveredő áramlatok heves ütközése, mellyel a gáz részecskéi az égés pillanatában találkoznak. az elemeknek újabb egymásba hatolását eredményezi, a mi magas hőmérsékét fejleszt. Ily módon lényegesen erősebb fényt nyerünk, mely sokkal gyorsabban gyarapszik, mint a termelt meleg, elmarad a fény veszteség és az üveg töréséből származó kár; a mihez hozzájárul, hogy bizonyos számú lángzó-harisnyát könnyen csoportosíthatunk csekély területen igen erős fényforrássá. Ezen könnyűség lehetővé teszi, hogy sokkal kisebb lángzókat csoportosíthatunk. mint azok. melyek a szokásos lángzóharisnyákat rendesen izzásba hozzák, úgy hogy ezáltal a világító fölületet növelhetik jtik ; ha r = y

(a hol r a kisebb harisnya, R az eddig alkalmazott nagyobb harisnya sugarát jelenti) és a magasság = l, úgy ezen foliilet = 2 — =i? R tehát fele R» 2 - R nek, míg a köbtartalom - a mely -különben - R2

, tehát ennek V, része, úgy hogy ezáltal sokkal erősebb fényhatásokat