7519. lajstromszámú szabadalom • Új világítási és fűtési berendezés gáz és ásványolajok számára

- 4 -Minden hátrány nélkül és a hajtóerőben való gazdálkodás czéljából a dugattyús hengereket fújtatóalakú kaucsukzsákkal is helyettesíthetjük vagy alkalmazhatunk egymással alul közlekedő hengereket is. melyekben a dugattyút folyadékréteggel helyettesíthetjük, mely a nyomás mérvében mozog föl s alá; de lehet végiil ezen két elrendezést egyesíteni is. II. Víznyomás alkalmazásúra berendezett szerkezetek. Ezeknek elrendezése az imént taglaltakétól csak bizonyos részletekre nézve különbözik. Az erőt itt közvetlenül az ugyanazon hengerben lévő ellentállásra engedjük behatni. A kettős működésű berendezésnél tehát nincs több egy hengernél, míg az egyszerű működésűnél két henger van alkalmazva. A dugattyút egyszerű úszóval helyettesíthetjük, mely egy rúd közvetítésével eszközli a mozgás irányának váltakozásait. Mivel a víznek mindig egész magával hozott feszélyével kell működnie, hogy bizonyos távolságokban elrendezett ágrendszerelc is gazdaságosan működjenek, úgy a • kiömlési szelepeket akként kell szabály óznunk. hogy azok csakis egy bizonyos, a víz feszélyének megfelelő nyomás alatt nyíljanak ki. Ezen szelepeken át a gáz a föntebb leírthoz hasonló szabályozó tartályba áramlik. A IV. ábra az elrendezés schematikus föltűntetése. A A a hengerek, B B az úszók. D a regulátor, mely fölső részén egy higanyvályúba merülő harangot vagy egy membránt hord. melyhez a két Z Z csapnak tengelyére szerelt F fogaskerekekbe nyúló F rúd van erősítve. A víznek beömlési és kiömlési nyílásai egy hatnyílású G szelep segélyével szabályoztatnak. A két K K rúd csuklósan van az L pont körül forgó és az M tárcsát forgató kétkarú emeltyűvel összekötve. Az I tengelyre az N ellensúlyemeltyű van szerelve, melynek alátámasztására a két 0 0' peczek szolgál. A P P' szelepek, ha a szabályozóban uralkodó nyomást a-val. a víz feszélyét pedig />-vel jelöljük, b a-ra állíttatnak be. A készülék működése már most a következő : A szabályozó, melynek állása a P P szelepeknek nyílásától függ, többé-kevésbbé elzárja az F szelepeket, úgy hogy csak éppen annyi víz hatolhat be. a mennyi a hengerekben lévő gázmennyiséggel szemben egész feszélyét érvényesíteni képes. Az úszók mozgása a K rúdak segélyével a kétkarú emeltyűvel és ez által viszont az M tárcsával közöltetik, mely elforgásában magával viszi az N ellensúlyemeltyűt, mely függélyes állásán túlhaladva folytatja a inoz gását és beleütközik az X rúdba, mely elfordítván a G csapot, a mozgás irányát megváltoztatja. Az V. ábra egy húsz részre beosztott tárcsát mutat, mely a I) keréknek és az azzal, meg a szelepeket elállító fogaskerekekkel összekötött /• könyökemeltyűnek közvetítésével a csapnyílás mérvének leolvasására szolgál. A mozgást itt is a váltakozva mozgó dugattyúk szolgáltatják. b) Forgó mozgásra berendezett hajtókészűlék. A forgó mozgásra berendezett hajtókészűléket ott alkalmazhatjuk, a hol hydraulikus vagy villamos erő fölött nem rendelkezünk. Ezen készülék (VI. ábra) a B turbina vagy egy villammótor által hajtott czentrifugális vagy csigamenetes A ventilátorból áll. A ventilátor méretei és sebessége úgy vannak meghatározva, hogy az a kívánt nyomásnál a táplálandó lángzók számának megfelelő gázmennyiséget szállíthassa. A következőkben leírandó szerkezet lehetővé teszi, hogy a nyomás állandó maradjon, még akkor is, ha az égő lángzók számát változtatjuk. A nyomás alatt álló gáz az A ventilátorból kiáramolva a C tartályba ömlik. Ez utóbbi alsó részén az S szelepet hordja, mely akként van szerkesztve, hogy a tartályban uralkodó nyomásnak az előre meghatározott határon való túl haladásakor kinyílik. Ezen szelep ekkor bizonyos gázmennyiséget bocsát ki. mely a ventilátor által újra beszívatik és a mely az alulról fölfelé nyíló T szelepet zárja, meggátolván ez által minden további gázbeömlést mind-