7499. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmelegítő
Megjelent 1897. évi márezius lió 5-én. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LÉTRÁS 7499. szám. XXI/a- OSZTÁLY. Folyadékmelegítő. JUNK JÓZSEF GYÁROS BERLINBEN, A szabadalom bejelentésének napja 1896 szeptember hó 28-ika. Fürdőkályhák szerkesztésénél igen nagy fontossággal bír az, hogy a szükséges fűtőfölületek a lehető legkisebb térben legyenek elrendezve. Az eddigelé használatos szerkezeteknél vagy több kígyócső, avagy pedig több egymás fölött elrendezett és egymással közlekedő lapos edény lesz alkalmazva, mely a fürdőkályha fűtőfölületét képezi s a mellett a kályha megtartja rendesen a hengeres külsőt. Azonban mindezen alakoknál a kályhának bensejében aránylag nagy üregek maradnak, melyekben elővigyázatlan kezelésnél robbanó gázkeverékek gyűlhetnek föl és melyek azután meggyuladva kárt okozhatnak. Minél kisebb üregek vannak tehát valamely fürdőkályhában, annál kisebb menynyiségü gázkeverék gyűlhet azokban össze és így esetleges robbanás annál kevésbbé veszélyes. Ha még azonkívül a kályha elég bő kürtővel lesz ellátva, akkor a kályhában robbanás nem jöhet létre és ha igen. akkor se veszélyes. Míg továbbá az összes eddig ismert hasonczélú kályháknál a vízkamrák fenekei vízszintesen vannak elrendezve, addig a jelen találmány tárgyát képező kályhánál azok csaknem függélyesen vannak készítve. Ezen új kályhának egy kiviteli alakja a mellékelt rajzon van föltüntetve, melynek 1. ábráján a kályha nézete látható, míg a 2., 3. és 4. ábra más-más kiviteli alakokat mutat metszetben. Két lapos kL és k2 vízkamrának egymás felé néző fenekei egymással r Csővek által vannak összekötve, mi által egyrészt a k1 és k2 kamrák víztömege az r csőveken át keveredhetik, másrészt pedig a fütőfölület ezen /• csővek föliilete által lényegesen növeltetik. Az r csővek oly sűrűen lesznek egymás mellett elrendezve, hogy közöttük csak igen kis közök maradnak és holtterek vagy sarkok, melyekben robbanó gázkeverékek összegyűlhetnének, egyáltalában nincsenek. A víz a kályhába az a csővön át jön és azt a d csővön át hagyja el. A kályha tüzelőjét a B égő képezi, melybe a gáz a b csővön és a g csapon át jut, míg az égéstermékek a II sisakban gyűlnek össze és innen az S kürtőn át a kéménybe távoznak. Az 1. és 2. ábra az imént leírt készüléknek nézete, illetőleg keresztmetszete. Ha nagyobb víztömegek fölmelegítéséről
