7493. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektrolytikus czélokra szolgáló electródákon

— 2 — A 9. ábra az anodák egyikének vízszintes metszete, a 7. ábrának 5—5 vonala szerint. A 10. ábra a kathodák egyikének vízszintes metszete, a 8. ábrának (>—0 vonala szerint. Az 1—5. ábrákban föltűntetett anodák na 1 A vékony platinalemez vagy csík; B az olcsóbb, de jól vezetőfém. mint pl. réz vagy vas, mellyel az A platinalemez össze van kötve. C a szigetelőanyag, mellyel az olcsóbb B fém burkolva van és mely azt az elektrolytikai folyamat alatt fölszabaduló gázok maró hatása ellenében megvédi. Előnyösnek mutatkozik körülbelül 140 mm. vastagságú platinalemezeket vagy csíkokat alkalmazni, melyek vízszintes irányban aránylag szélesek függélyes irányban pedig rövidek, miáltal a villamos áram megfelelő egyenetlenséggel osztható el a platinalemezeken, a nélkül, hogy oly nagyfokú ellentállással találkoznék, mint azon esetben, ha a platinalemezek függélyes irányban hosszabbak volnának. Az előbb említett B réz- vagy vaslemez az A platinalemez tartójául szolgál és ezen czélból alsó b szélén horonnyal van ellátva (2. és 4. ábrák), mely a platinalemeznek fölső szélét fogadja be. Az említett tí lemeznek vagy tartónak átlapoló szélei a platinalemezre vannak szorítva vagy kalapálva, úgy hogy ez utóbbit helyében rögzítve tartják és a tartó és a platinalemez között jó villamos összeköttetést létesítenek. A platinalemezt azonban másképen is lehet a tartóra erősíteni, mint pl. szögecselés segélyével. A tartónak fölső végére a bl

fül vagy toldat van erősítve, melyet megfelelő összeköttetésbe lehet hozni egy alkalmas kerettel, mint a milyen pl. a következőkben vonatkozással a 6—10. ábrákra le van írva, a hol is ezen keret, az anodákat és kathodákat, valamint azon közegeket is hordja, melyek a villamforrástól jövő vezetéksodronyoknak a kerethez való kapcsolására szolgálnak. A platiualemezt az említett tartóba erősítjük, ez utóbbinak egész föliiletét, valamint a platinalemez c széleit, a szigetelő C burkolattal vonjuk ba, hogy annak ezáltal megfelelő merevséget kölcsönözzünk. Lehet a platinalemez hullámos is, hogy ellentálló képességét és merevségét fokozzuk. A szigetelő burkolatot előnyösen kaucsukból készíthetjük, de lehet az üvegből, zománczból vagy valamely más alkalmas szigetelőanyagból is előállítva. Ezen burkolat oly módon van elrendezve, hogy midőn az anoda az elektrolytbe be vau mártva, a tartóra nem rakódhatnak rá a villamos fölbontás művelete közben fejlődő gázok. Ha a tartó megvédésére szolgáló burkolat kaucsukból áll. akkor annak a tartóra való rá vitele után az anodát vulkanizáló folyamatnak vetjük alá. A rajzokban ábrázoltaktól eltérő idomú és alakú anodákat is alkalmazhatunk, a mint azt később le fogjuk írni. A gyakorlatban külön és a kathodáktól csekély távolságnyira elrendezett anodákat alkalmazunk (6. ábra). Ezen kathodák előnyösen átlyukasztott lemezekké alakított szénből állanak, de lehet azokat más megfelelő anyagból is készíteni. Bizonyos esetekben legelőnyösebbnek mutatkozott az anodákat és kathodákat úgy fölfüggeszteni, vagy egyébként elrendezni, hogy a villamos fölbontás művelete közben, a folyadékáramok menten tartsák úgy az anodáknak, mint a kathodáknak föliileteit a lerakodásoktól, melyek azoknak hatását csökkentenék. Az elektródákat némelykor mozgatható vagy lengő tartóra is szereljük, mely azoknak a villamos fölbontás művelete közben az elektrolytben való ide- s tovamozgatását teszi lehetővé. Ezen himbáló mozgás az elektródák fölületével párhuzamos síkban eszközöltetik, úgy hogy ezen mozgás alatt az elektrolyt keresztülfolyik az elektródák között és ezáltal nagy mérvben elősegíti az elektródákon lerakódó anyag fölhalmozódásának megakadályozását. A 6—10. ábrákban föltüntetett elektródák módosított szerkezeténél látható, hogy az anodáknak B tartója egy aránylag nehéz keretből áll, mely az A anoda teljes területének széleit körülfogja, a mellyel szegecsek segélyével van összekötve. Ezen tartó egyrészt jó vezetőül szolgál a vékony platinalemez számára és másrészt megvédi azt azon sérülések ellenében, melyeknek az