7485. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a töltényhüvelyeknek önműködő kilökésére a forgópisztolyoknál

— 2 — emeltyű az 1., 3. és 4. ábrákban föltűnte­tett foganatosításnál kilökőiil szolgál és e végből a töltény vonónak oldalt kiálló /'kam­pójával van ellátva. A B lökőlemez belfelü­letének hornyába illesztett e rugó a b emel­tyűnek fölső karjára hat és azt akként mozgatja, hogy az a szög a B lemeznek hátoldalából kinyúl. (1. ábra). A töltényvonó f kampója a B lemeznek valamely kellően elrendezett hasítékán ke­resztül a 1) hengernek hátsó végén lévő, ennek tengelyével központos h horonyba nyúl. Ezen horony egészen a töltényürig terjed, úgy hogy a töltény karimájának a horonyba nyúló része eléggé szabadon áll, hogy azt a kilökő emeltyűnek f kampója megfoghassa. Az f kampó az e rugónak és az ezáltal befolyásolt b emeltyűnek hatása által ezen horonyba beszoríttatik. Az /' kampó akként van elrendezve, hogy mindannyiszor, valahányszor a hengernek továbbforgatása által egy töltény a csőfurat elé hozatik, a kampó azon töltény karimája mögé kerül, mely a csőtúrathoz legközelebb jobbra áll. (5. ábra). A kampónak ezen állásánál a töltény a kakasnak előrecsapásánál az ekkor előre­szorított a szögnek a kampót hordó b emel­tyűre gyakorolt behatása következtében kivettetik a tölténytérből, mely czélból a B lemez kellő kivágással bír, míg a kakas oldalt a farkon a leélezett «2 toldattal van ellátva, mely a hátul kilökött töltényt jobbra téríti. Hogy az első lövésnek elsütésénél a tel­jesen megtöltött forgópisztolyból ne a kilö­kési kivágástól jobbra eső éles töltény vet­tessék ki, az A tokban a dx csapszög körül forgatható d záremeltyű van elrendezve, mely a kilökő szerkezetet az első lövésnél kikapcsolja, azaz ennek és azon tölténynek összeköttetését megszünteti. E végből a d záróemeltyűnek hajlított karja a sátorvaslemeznek egy hasítékán keresztül nyúl, úgy hogy azt újjal befelé lehet szorítani és ekkor akként forgatni, hogy az egyik kar a kakaskorongnak g peczkéhez fekszik, míg a másik karja addig forgatja a c kilökő emeltyűt, míg ennek c2 nyugaszába be nem csappan, miáltal az f kampó visszahúzott helyzetében rögzíttetik (4. ábra); a D hengert azonban előbb az 5. ábrában bemutatott állásából akként kell kiforgatni, hogy az /' kampó a töltények között kijuthasson. (6. ábra). Ha már most kikapcsolt kilökő emeltyűnél a kakast fölhozzuk, úgy a henger a 6. ábrá­ban bemutatott állásából az 5. ábra szerinti állásba forog, amely az egyedüli, amelyben az elsütés lehetséges; ekkor az /' kampó a töltény fenekén kívül fekszik. A legelső elsütésnél a kakasnak g peczke a d könyökemeltyűnek hajlított karjához iitődik és ezt a c emeltyűből kikapcsolja; a működésbe jövő e rugó már most a sza­baddá lett töltény von ónak kampóját a töltény­fenékhez szorítja. Mihelyt a 1) hengert a kakasnak követ­kező fölhúzásánál forgatjuk, az f kampó egészen becsappan a két töltényhüvely kari­mái között lévő h horonyba és önműködően foglalja el azon állást, amelyben az elsütött töltényhüvely önműködően kilökhető. A töltényeknek kiesése a B (lemeznek) töltő és kilökési nyílásából kilendíthető és rugókkal a normális állásban tartott i i1 csapok által akadályoztatik ineg. (2. és 7. ábrák). Ezek közül az i1 csapó az oldalas i2 nyúlvánnyal van ellátva, hogy a csapót éles töltényeknek elsütésénél a bal kéznek hüvelykujjával félre lehessen tolni. A csapi) a hüvelyeknek önműködő kivetésénél a j bezzentő által nyittatik, mely az i1 csapónak •i* végére hat, mihelyt a kakast fölhúzzuk. A mint a 9. ábrából kitetszik, a töltény­vonó f kampója a b emeltyűn is rendezhető el, miáltal a töltény vonó az 1. ábrához képest sokkal nagyobb emeltyűkarral bír, úgy hogy a kilökés gyorsabb. Kikapesolhatás czéljából a d záróemeltyű ennek mozgását a töltényvonóval közlő, közvetítő közegül szolgáló c emeltyűvel van összekapcsolva. A b emeltyűnek e rugóját (1. ábra) akként is lehet elrendezni, hogy az a b emeltyű helyett a c emeltyűre hasson. Az A tok a forgópisztolynak könnyű szétszedhetése és a kilökő szerkezetnek

Next

/
Thumbnails
Contents