7456. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gabonafélék hüvelyeinek és lisztanyagának nedves úton való szétválasztására és elkülönítésére

Megjelent 1897. évi márczius hó 3-án. MAGY. tájMat KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI L El RAS 7456. szám, X/i. OSZTÁLY. Eljárás a gabonafélék hüvelyeinek és lisztanyagának nedves úton való szétválasztására és elkülönítésére. SEIDL ANTAL KERESKEDELMI TANÁCSOS MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 október hó 8-ika. Tisztított, egész vagy szétzúzott gabonaszemeket, liszttől való előzetes megfosztásuk nélkül, vagy az után, tehát korpát is. vízben mindaddig áztatunk, míg a lisztanyag a hüvelyekkel nincs már összenőve, ill. szorosan összekötve, hanem azokkal már csak az adhaesio hatása alatt függ össze. Az így nyert tömeget nem túlerős mechanikus kezelésnek vetjük alá, hogy a lisztrészeket a hüvelyektől teljesen különválaszszuk és azután szöveten vagy szitán átnyomjuk, a mikor is a lisztrészecskék ezen áthatolnak és a hüvelyek visszamaradnak, Ezen hüvelyeket több ízben kezelhetjük vízzel, hogy egész liszttartalmukat eltávolítsuk (leválasszuk). A jelen találmány főképpen a rozs földolgozását tartja szem előtt, bár a találmány tárgyát képező eljárás egyéb gabnafélékre, de különösen ezek keverékére is alkalmazható. Nem alkalmazható azonban ezen eljárás először is tiszta búzánál, mivel a sikérrészek odatapadnak a hüvelyekhez, úgy hogy itt legnagyobbrészt csak keményítő lisztet tudnánk leválasztani. Sikerül ellenben a szóban lévő eljárás, ha rozsot bizonyos mennyiségű búzakorpával keverve alkalmazunk. A jelen eljárás czélját semmi esetre sem képezi magának a lisztnek alkatrészeire való fölbontása, vagyis keményítőnek leválasztása, mivel tökéletes terméket nyerünk. melyhez lisztet adagolva, igen szép tésztát és megfelelő kenyeret szolgáltat, A beáztatás és megdolgozás után a hüvelyeken már csak lazán tapadó lisztrészek oly könnyen választhatók le, hogy az erre szükségelt munka semmiféle arányban nincsen az őrlő malom üzemével együttjáró erőfogyasztással. E mellett a lisztanyagnak leválasztása sokkal intensivebb és tökéletesen hüvelymentes, mivel ez utóbbiak szét nem aprittatnak. Ezen nagy hüvelyrészek nem hatolnak át a szitákon, úgy mint ez az őrlési eljárásnál megesik, a hol tudvalevőleg a hüvelyt a liszttel együtt fölaprítjuk és a melynél — főként durvább lisztnemeknél—ezen hüvelyrészeket csak nagyon tökéletlenül lehet a liszttől különválasztani. A lisztanyagnak tökéletes kiválasztása a jelen eljárás szerint továbbá még azért is elérhető, mivel az eljárás megfelelő módon folytatható, illetve víznek újolagos hozzátétele által ismételhető. Semmi sem gátolja a már használt víznek újolagos, sőt a gabna félék első mosására való alkalmazását.