7421. lajstromszámú szabadalom • Gázizzófény-lángzó
3Iegjelent 1 81)7. évi márczius lió 2-án. MAGY. IvIR. SZABADALMI M HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 7421. szám. II/d. OSZTÁLY. Gázizzófénylángzó. BODE PÁL GYÁROS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 augusztus hó 25-ike. Jelen találmány új gázizzófény-lángzóra vonatkozik, mely a rajzon az I. ábrában nézetben, a II. ábrában függélyes metszetben, a III. ábrában vízszintes metszetben, a ÍV—VI. ábrákban részletekben van föltüntetve. Az a Bunsen-csö alsó része a rendesnél nagyobb számú b levegőnyílással van ellátva, melyeket rézsútos d levegőátömlési résekkel ellátott c lángzókosár vesz körül. Az a Bunsen-cső fölső része az e és /'konczentrikus csővekbe van betolva. Az e cső el van látva a fölső e1 elzárólemezzel és az alsó e2 átömlési résekkel és lazán az a Bunsen-cső felé boríttatik. Ivonczentrikus állását es léczek biztosítják. Az f cső fölső vége el van látva a kiugró f1 párkánnyal, a melyen a sajátságos alakú laza g és h betétek nyugosznak. Ezen betétek a IV—VI. ábrákban nézetben, függélyes metszetben és vízszintes metszetben vannak íöltüntetve és pedig a IV. ábra két betétet egymásba tolva, míg az V. ábra a külső, a VI. ábra a belső betétrészt külön mutatja. A külső g betétrész hullámos vagy bordázott köpenyföl ülettel ellátott egyszerű gyűrűből áll. A belső h betétrész szintén egy ilyen gyűrűből áll, melyet külső és belső oldalán az i és i1 sima gyűrűk vesznek körül. A belső sírna i1 gyűrűt alúl a Jc fenéklemez zárja, mely fölül az m izzóharisnya l tartójának betolására való czentrális tokkal van ellátva. Különben az f cső a petroleum-lángzók mintájára n lángzókosárral és a hengerek számára való 0 galleriával van fölszerelve. A lángzó használatánál az a1 fúvókán kiömlő gáz a b lyukakon külső levegőt húz maga után. Ezen külső levegőt a ferde d rések kényszerítik, hogy rézsútos irányban lépjen be az a Bunsen-csőbe. Ennek folytán a fölszálló levegőrétegek forgó mozgása jön létre, minek következtében már az a Bunsen-csőben létre jön a gáznak és levegőnek a láng zajtalan égéséhez szükséges keveredése. Ezen keverék azután zeg-zúgban keresztüláramlik az a és e és e és f közötti gyúrűtereken és azután azon számos lnízaton vagy csatornán át, melyeket a (j és k betétek képeznek, a lánghoz jut. A láng üres kúp alakjával bír, meglehetősen vastag köpenyfölülettel. A húzatok nagy fémtömegénél fogva a láng melege lefelé terjed és ezáltal a gyűrűterekben összegyűlt keverék előmelegítését érjük el, miáltal a fűtő- és világító hatás lényegesen fokozódik.
