7415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás túlhevített gőznek mindennemű gőzgépek hengereiben hátrány nélkül való alkalmazására, a gőz munkaképességének kihasználására és az ehhez való berendezések

— 3 zon, a munka hátralévő része ellenben a I telített gőz feszültsége által szolgáltatva j legyen » A találmány egyszerű alapeszméje és az abból folyó alapeljárás több éppen oly egyszerű eljárási módokat és berendezéseket foglalnak magukban, melyek mindennemű gőzgépeknél akadály nélkül alkalmazkodhatnak a mindenkori munkaképességhez és ezáltal egyszerre a kitűzött czélhoz vezetnek, mely nem egyéb mint túlhevített gőzök alkalmazása a henger súrlódó-fölületére való hátrányos befolyás nélkül és munkaképességük legnagyobb kihasználása mellett. Az eddig mondottak könnyebb megértése végett és azon czélból, hogy tisztán fölismerjük annak a jelentőségét, miszerint a beömlési hőmérséklet a töltési fokhoz viszonyítva szabályozandó, hogy továbbá e szabályozás mérve olyképen meghatározandó, miszerint a túlhevített gőzök akadálytalan alkalmazása és kihasználása minden körülmények között megtörténhessék, legelőbb is a figyelembe jövő néhány töltési fok számára való kezdő hőmérsékleteket fogjuk az alábbi példák által figyelembe venni, úgy hogy a dugattyú-löket első felében a teljes száraz munka maradjon meg. 10 atm. absolut beömlési feszültségű telített vízgőz 30°/0

hengertöltés és a dugattyúlöket feléig terjedő feszültségű munka mellett 6 atm. való feszültségi esést szenved. A hőmérséklet-esés mellett kerek 180— 159 «=21° C. Ha ezen 30 '/„ hengertöltésnél az összes csapadékokat a dugattyúlöket feléig biztosan el akarjuk kerülni, akkor a gőzt (a henger átmérőjéhez képest) a hőmérsékletesésnek mintegy négyszeresével kell túlhevítenünk, minek folytán legalább a dugattyúlöket feléig csapadékok nem fognak maradni. 10 atm. absolut beömlési feszültségű túlhevített gőz beömlési hőmérséletének tehát 1 30% töltésnél 180+4.21=264° C.-nak kell lennie. Csak 20°/o töltésnél e szerint a telített | gőznek a dugattyúlöket feléig való feszült I sége lü atm.-ról 4 atm. ra esik és az ebből következő hőmérséklet-esés leend 180°— 1440=36° C. E szerint a 10 atm. absolut beömlési feszültségű túlhevített gőz beömlési hőmérsékletének 20 % töltésnél 180+3.36=324" C.-nak kell lennie. 15 °/0

töltésnél végre a dugattyúlöket feléig a telített gőz feszültsége 10 atm.-ról 3 atm.-ra esik. E feszültség-esésnek 180°—134°=46° C. hőmérséklet-esés felel meg és ennek 15 °/0 töltésnél a túlhevített gőz következő beömlési hőmérséklete: 180+4.46=364° C. E néhány számadatból már kitűnik, hogy mily fontos a túlhevített gőz kezdő hőmérsékletének a hengertöltéshez viszonyítva való szabályozása. Egyszersmind kiviláglik e példákból, hogy a nagyon túlhevített gőz kihasználására való legalsó töltési határnak gyakorlatilag egy kevéssel a 15 °/0

töltés alatt kell lennie, mert lényegesen magasabb kezdő hőmérsékletek tartósan el nem érhetők és a töltési fok csökkenésével a kezdő hőmérsékletnek nagyon emelkednie kell, ha a henger első felében a csapadékokat elkerülni akarjuk. A további megfigyelésre szolgáljon az 1. ábrában föltűntetett elméleti munkadiagramm. A pontozva rajzolt a b görbe a speczifikus gőztérfogat görbéje. A munkaképességnek, a hengerben a telített gőz dús csapadékai miatt, főleg a kezdő és az első terjeszkedési munka ideje alatt, a valóságban jóval hátrább kell maradnia az a !> képzelt vonal mögött. A valódi munkaképesség, a legjobb gőzgépeknél is csak a pontozva rajzolt e f vonalnak felel meg. E szerint a dugattyúlöket feléig elkerülhetetlen csapadékok által okozott veszte-1 séget az a b c f e görbe négyszög tünteti föl, míg az a b d görbe háromszög a gőz térfogatának a túlhevítés általi növekedését jelzi és a kihúzott d b vonal a dugattyú-