7403. lajstromszámú szabadalom • Újítások szitáló, rostáló vagy osztályozógépeken

— 5 — szitaszövettel burkolt szitaszakaszokra esnek. Miután több 11-es számú szitán áthaladt s innen ugyannyi 12-es számú szitán átmegy, a fönnmaradt durvább részek, melyekjelen esetben derczét képeznek, — beleütköznek közel a szita alsó részén elhelyezett v gátlólapba, hol « nyíláson át c hengerbe s innen végre b kieresztőszekrénybe esnek. Az utolsó szitaszakaszon liszt hull át, mely szintén c hengerbe vezettetik, honnan b kieresztőszekrény megfelelő külön osztályrészébe kerül vagy a másik töret lisztjével keverve bocsátjuk l> szekrény valamely osztályrészébe. Hasonló módon járunk el a 2-ik és ;5-ik törettel is, mely eljárást a diagramm figyelembevételével könnyen megérthetünk. Ha a szita eltávolítható részekből áll, a szitaszövet is rövid idő alatt kicserélhető, és azonkívül mindennemű javítások iskönnyen eszközölhetők. Az 1—7. alatti ábrákon a szita mint egy folytonos sima föllilet szerepel, csupán az o szárnyak vannak rajta; a szita ezen tulajdonságánál fogva igen előnyös alkalmazást nyer minden szitálógépnél. melynél a fölöntést és kieresztést a szitálógép központjából kell eszközölni. A 8. ábra egy lépcsőzetes szita alkalmazását mutatja a találmányon. Mint fönnebb leírtuk c csőszekrény körül a két- vagy többszörös menettel bíró csavar mintájára, két vagy több egymás fölött csavarmenetben elhelyezett szitát készíthetünk (lásd a 7. ábrát). Ezen elrendezés fölötte fontos szerepet játszik, minthogy szükséges lévén a szitának bizonyos lejtősséget adni, ennek következtében a szita két menete közti távolság nagyobb lesz, mint a mennyi az n gyűjtő -lapok elhelyezésére és a szitán áthullott anyag helyes továbbítására szükséges. Világos. hogy a mely szitánál a csavarmenetek közti távolság — fönnebb említett okból — igen nagy, akkor még egy esetleg több szitasort helyezünk be csavarmenetszerűleg, miáltal a szitaszekrény belső részét teljesen kihasználhatjuk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK. 1. Egy szitáló- vagy rostálógép, jellemezve egy középen lévő csőalkatú c szekrény által, mely a megszitált vagy megrostált anyag kibocsátására t. oldalcsatornával bír, a mely körül továbbá a fölső részétől az alsóbb részéig egy csavarmenetű E szita vagy rosta kigyódzik, továbbá azon berendezések, a melyek a szitának vagy rostának, tehát a szekrénytestnek is vízirányos körben való rázó mozgását adják (1. ábra). 2. Szitáló- vagy rostálógépnél alkalmazott csőalakú '• szekrény; ezen <• szekrény körül csavarmenet módjára elhelyezett K szita vagy rosta; a szita fölött elhelyezett v gátlólap; c szekrény belsejébe vezető u nyílás, melyen át a megszitált anyag a gátlólap hátsó végénél a szita fölületéről c szekrénybe irányittatik (1. és 4. ábra). 3. Szitáló- vagy rostálógépnél alkalmazott csőalakú c szekrény ; ezen szekrény körül csavarmenet módjára elhelyezett E szita vagy rosta: a c szekrénybe levősválaszfal fölötti t nyílás, melyen át az anyag c szekrényből a szitára vagy rostára ömölhet; a szitán áthelyezett v gátlólap. mely a szita fölületén levő anyagot útjában megállítja ; a c szekrényen készített u nyílás az » válaszfal alatt és a gátlólap fölött ezek segélyével az anyag a szita fölületéről a c szekrénybe hatol 1. és 4. ábra). 4. Szitáló- vagy ros'álógép. jellemezve a c középső szekrény kombinácziója által, mely szerint a független hosszmenetű vezetékekkel vagy osztályokkal bír. a fölső fölöntő a szekrény a neki megfelelő hasonló szakaszokkal berendezve; ezen fölöntő « szekrény alatt E rosta csavarodik c csőszekrény körül, mely még az illető szakaszok tartalmának E rostára való vezetése czéljából t oldalnyílásokkal is bír (1. és 2. ábra). 5. Szitáló- vagy rostálógép, jellemezve a c középső szekrény által, mely független hosszmenetű vezetékekkel bír, a fölső a fölöntőszekrény megfelelő beosztással