7385. lajstromszámú szabadalom • Javítások önműködő ágyúkon

— 2 — Ahelyett, hogy a zárat szögemeltyűvel működtetnék, a forgattyút csappal látjuk el, mely a zárótest nyílásában vezetődik és úgy van szerkesztve, hogy a zárás alatt a forgattyú elmozdulásának utolsó részében a zár csak keveset halad előre. Az említett forgattyút görbe emeltyűkkel is ellátjuk, melyeket a tölténytartó emeltyűivel úgy kapcsolunk össze, hogy a forgattyú mozgása alatt a tölténytartó fölemelkedik és ezen állásában megakasztatik, a zár pedig kevéssé előremozdúl s mivel a forgattyú karja a nyílásban fölemelkedik, a zárat előre tolja a cső agya fölé. A nyílás fölső görbéjét a forgattyús tengely középpontján kevéssel alább eső központból szerkesztjük. Ily módon minden mozgást fölfoghatunk, a zárat a tüzelés pillanatában állásában biztosan megtarthatjuk; a töltényhüvely szétrepedését megakadályozhatjuk. Vissza nem lökődő cső használata mellett képesek vagyunk azt a vízköpennyel oly módon összekötni, hogy a vízköpeny vize nagy nyomás mellett sem folyhat ki és alkalmazhatunk szelepet úgy, hogy gőz több atmoszféra mellett sem távozhat el a köpenyből. Ezáltal kikerüljük a viz kiszivárgását vagy a gőz által való kifúvását, mely különben már akkor is előfordúlhat, ha csak egy atmoszféra nyomás van a vízköpenyben. Kapcsolatban ezen találmánnyal oly szerkezetet alkalmazunk, miáltal a víz és gőz kifúvását eszközölhetjük. A forgattyú karját szögemeltyű által mozgatjuk, melyet a föntebb említett csappantyú rúdjával kapcsolunk össze. Ezen szögemeltyűt úgy készítjük, hogy a forgattyút eleinte lassan, később pedig, midőn az érintési pont a forgattyú középpontjához közelebb ér és a szögemeltyű középpontjától eltávolodik, gyorsabban forgatja. Az emeltyűt minden rázkódtatás nélkül megállíthatjuk, még akkor is, midőn a forgattyúkart a hozzá kapcsolt részekkel együtt hirtelen megforgattuk. A forgattyúkart nyújtvánnyal látjuk el, mely az emeltyűhöz viszonyítva oly elrendezést nyer, hogy ha a forgattyúkar megindúlt, megakadályozza az emeltyű korán visszatérését a tüzelő állásba és a töltény korán kitolását a tápláló-szekrénybe; a részek ugyanis nem térhetnek addig vissza, míg a töltényt teljesen ki nem húztuk a tölténykötegből. Ez megakadályozza a töltényeknek a táplálószekrényben való fölhalmozódását. Ha ezen lövegnél a töltényköteg a tápszekrényben megakad vagy más okból nem mozoghat szabadon, a forgattyúkar addig nem térhet vissza a tüzelő állásba, míg a szögemeltyűt vissza nem toljuk a tüzelő állásba és új töltény nem jön a táplálószekrénybe. Ezen javított lövegnél a töltényköteget fémből készítjük, melyben semmi olyan anyag nincs, mely gyors romlásnak lenne kitéve. Vonatkozással a mellékelt rajzokra, e javított löveg következőkből áll: Az 1. ábra a löveg jobboldalának nézete a vízköpeny egy részével. A 2-ik ábra annak függélyes hosszmetszete. A 3 ik ábra fölülnézet, hol a zárószerkezetet magában foglaló tok födelét eltávolítottuk. A 4-ik ábra azon rúd belső végének fölülnézete, mely a csappantyú mozgását a zárószerkezettel közli. A 4" ábra a löveg szájnyílásának hosszmetszete, melynél a gázszekrény csappantyúja helyett a vízköpenyt körülvevő hengeres csúszó tokot alkalmazunk. Az 5-ik ábra a 2 ik ábra 1—1 vonala szerinti metszete, mely a csapot és a vízköpeny-szelepet ábrázolja. A 6-ik ábra a vízköpeny azon részének a föl ül nézete, melyen a csapot és szelepet helyeztük el. A 7—11. ábra a csap különböző helyzeteit vízszintes metszetben mutatja. A 12-ik ábra részletnézet, mely az 1-ső ábrában lévő forgattyúkart és szögemeltyűt más helyzetben ábrázolja. A 13-ik ábra a löveg szájnyílásának függélyes metszete, melynél a cső a gázszekrényben végződik s nem megy rajta keresztül. A 14 ik ábra a zár oldalnézete nagyobbított léptékben.