7285. lajstromszámú szabadalom • Pyrochemiai folyamat vasnak és más fémeknek érczeikből való előállítására

szén és mészporból sajtolt téglákkal. Az át­áramló égéstermények által fölhevítve, a keverék ealcium earbiddá fog alakulni. Egyidejűleg a másik generátorban a telje­sen hasonló módon már előbb előállított ealcium carbidot bontjuk, még pedig túlhe­vített gőzbe vezetésével, mely, miután a B'„ regenerátoron és az F' készüléken a gene­rátor hamuszekrényébe jutott, az F készü­léken áramlik be. A ealcium carbid bontá­sánál acety len 'keletkezik, a mely a B't és B' regenerátorokon jut a kemenczébe. A jel­zett reakcziónál keletkező maró mész a ge­nerátorok rostélyai hasítékain átszivárog és újból a ealcium carbid előállítására szol­gáló kis téglák gyártására használható föl. Eme fűtő-kombiuáczióra vonatkozólag a következők jegyzendők meg: 1. Calciumcarbid előállítására rendkívül magas hőfok (3500'' C.) szükséges, de eme hőfok a kemenczéből a 6. fűtőkombináczió­nál keletkező füstgázokkal, főleg ha sok oxygént tartalmazó levegőt használunk föl, könnyen elérhető és így az acetylen elő­állítása teljesen biztonsággal lehetséges, ter­mészetesen ama föltétel mellett, hogy a ge­nerátorokat ama hely közelében helyezzük el. melynél az égés termények kiöm­lenek. 2. Ama hőfoknál, mellyel a gázok kiára­molnak, nemcsak, hogy calciumcarbid ke­letkezik. hanem a keletkezett vegyület meg is ömlik, ily módon a még át nem alakult téglákra folyik és a beömlő vízgőznek nagy fölületet nyújt, tehát az acetylen fejlődését sietteti. 3. Az acetylen elégetésnél keletkező hő­fok oly magas, hogy eme meleg hasznosí­tása czéljából előnyös a kemenczébe egy­úttal a szénsavat tartalmazó izzó égéster­mények egy részét is bevezetni. Ekkor a szénsav bomlik, a keletkező szénoxyd fűtő­anyagot képez, míg az oxygén az acetylen elégetésére szolgál. Hetedik fiitő-kombin áczió. Igen könnyen lehet az égéstermények felerészét a kemenczéből újból a generátor rostélya alá vezetni, hogy a generátor szene rovására a kemenczéből kiömlő gázo­kat a meleg újból generátorgázzá ala­kítsa. Tényleg, ha az u ti' csatornákat eltöm­jük, a generátorok hamuszekrényei között közlekedést létesítünk, a b b' nyílásokba gőzsúgár exhaustort állítunk föl, mely tűz­álló anyagból készülhet, úgy a B regene­rátor égésterményeit a generátorok alá fúvathatjuk, miközben a generátorokban képződött gáz az l l' csatornákon a közös gázcsőbe áramlik, innen pedig az m csa­tornán a B' fí regnerárotokba és a kemen­czébe. (Magától érthető, hogy m' ez alatt az idő alatt zárva van). Az égési termé­nyek fele részét ez alatt, úgy mint más esetben is, a kürtő légvonatja szívja ki. Nyolczadik fűtő-kombináczió. Az i i1 nyílások mindegyike arra szol­gál, hogy abba egy-egy csövet húzzunk, mely a tartály vagy megfelelő injector se­gélyével naphtával van táplálva. Ha a naph tát úgy löveljük a csőbe, hogy a regenerá­torba, melyen a gázt, mint föntebb mon­dottuk átvezetjük, levegő be ne jusson, akkor a naphtát nemcsak könnyen elpáro­logtathatjuk, hanem a'regenerátor melegének hatása alatt gázzá is átalakítjuk. Világos, hogy ily fűtőeljárás lehetővé teszi, hogy a kemencze üzemét a legtágabb határok között változtathassuk, szükség ese­tén, oxygénnek és vízgáz és naphta vagy acetylen keverékének elégetése által rend­kívül magas hőfok létesíthető, minőt más kemenezével elérni nem lehet. Azonkívül, mint az a mondottakból ki­tűnik. a kemencze melege sokkal tökélete­sebben értékesíthető, mint más kemenczé­ben, a mennyiben a hőnek (a más szerke­zeteknél elvesző része) a kemencze gáza i és levegője fölmelegítésére, vagy esetleg oxygén, acetylen vagy naphtagáz előállítá­sára szolgál. A gázezirkuláczió fönnebb leírt lefolyá­sából kitűnik, hogy az oldalt levő K K' kamarák mindig színítő gázokkal vannak töltve. A gyakorlatban az egyik van csak gázzal megtöltve, mely a regenerátorból a a középső L kamarába áramlik, a többi az L kamara égésterményeivel, melyek az M

Next

/
Thumbnails
Contents