7268. lajstromszámú szabadalom • Két csövű önműködő géplöveg
— 4 T roppantét elforgatja és a dugattyút mellső állásában elreteszeli. Ha a T roppanté a 10. ábra szerinti állásába forgattatott. akkor a tx nyúlvány végigcsúszik az iitőszüg P2 kiszögelésének lejtős élén és végiil átszökik ennek mellső végén (2. és 5. ábrák), mi által megakadályoztatik záró állását előbb elfoglalni, mintsem hogy az iitőszög teljesen el reteszeltetett volna. Mint már fejtegettük, az egyik csőnek elsütése következtében a másik cső dugatytyúja visszahúzatik. tehát ha a IP csőnek töltése elsiittetik, a D1 dugattyú teljesen visszahúzatik. Ezen hátrafelé menés vége felé a P emeltyűnek végrésze egy másik p6 kiszögeléshez ütődik (3. ábra), mi által az iitőszög teljesen elreteszeltetik. Az elsütött töltény hüvelyének kihúzatása következőképpen történik : A 7)1 dugattyún az E lemez van elrendezve, mely elől két kampóban végződik, melyek a töltény fejét megragadhatják. Ezen lemez a dugattyúnak fölületén a hátsó e és a mellső e1 toldat között egy darabig szabadon ide-oda mozoghat. Ha a T roppanté a dugattyú ki reteszelése czéljából forgattatik. a ta bütyök az E lemeznek egy kampójára és a dugattyúnak e toldatára hatva, a dugattyút és a töltényvonót egy kevéssé hátrafelé mozgatja, úgy hogy a töltény kihúzását megindítja. Ennek teljes kihúzatása az E lemeznek hátrálása által eszközöltetik, ha a dugattyú hátrahúzatik, miközben e1 toldata odaütődik az E lemez éléhez. Az üres hüvelynek feje ekkor a kihúzó kampói között marad, és pedig oly helyzetben. hogy rövid darabbal a dugattyú előtt j a következő módon lökhető ki: Ha az E lemez visszafelé megy, lejtős e2 éle a T roppantónak í4 végrészére hat és azt részben oly állásba forgatja, a melyben az a mellső állásába tolt dugattyút ismét elreteszelheti; a töltényvonónak vissza- i térése ekkor szintén lassíttatik. A // töltények a IP szalagon iilő fogók által tartatnak, mely szalag a C1 oldalfödelek egyikének f'2 görbe vezetékén mozoghat. A h emeltyű, melynek végei az Sl S* szánoknak h1 h2 peczkébe fogódzanak, a hs középpeczekkel van ellátva, mely nálánál szélesebb nyílásban a h* emeltyűbe kapaszkodik (14. és 15. ábrák), úgy hogy. ha a hátralöketésnél az S1 S2 szánok egyike hátrafelé mozog, a A4 középpeczek a szán által megtett út felével mozog visszafelé. Bármely irányú mozgásának vége felé a lil emeltyűt lengésre készteti, mi által a A5 csúsztató-lemez függélyesen föl- s alámozgattatik (7. és 16. ábra). Ezen lemezen ülnek a rúgós hÁ kilincsek, melyek a lemez leszállásánál a töltényszalag fogóinak hátára hatnak és ezáltal a szalagot két fogó közti távolságnak megfelelő ,darabbal lefelé mozgatják. Ezen mozgás által a töltények sorban oly állásba hozatnak, a melyben a két csőbe bevezethetők, miközben a szalag minden mozgása után a rúgós he és A7 kilincsek által megtartatik a C2 vezetékén, melyek közül a felsők //«. a szalagot meggátolják abban, hogy a kitűzött mértéken túlmehessen és melyek a h5 lemeznek következő fölszállásánál kiakasztatnak. A fogók közti távolság a csövek közti távolsághoz képest úgy vau megválasztva, hogy mindig egy, illetve több fogó vau a csövek között. A mint a 4. és 16. ábrákból kitetszik, mindegyik cső egy-egy Kx A2 emeltyűvel van ellátva, mely mindkettő /c-nál forgathatóan van a (> szalagvezetéket tartó C1 födélén megerősítve. Ha a D2 dugattyú hátsó állásába ért (4-, ábra), ez a Kl emeltyűnek 1-2 végrészére hat és az emeltyűnek mellső oldalán lévő két és kl kart, melyek,amint az a 7. ábrából látható, a szállító-szalagon túl terjednek, az előbb elfoglalt, pontozottan rajzolt állásból a cső felé meneszti. Ezen mozgásuk alatt egy töltényt kilöknek a szalagnak egyik fogójából és azt a D1 dugattyú elé viszik, a mi egyidejűleg az imént a dugattyú előtt és a töltényvonónak pofái közt fekvő, üres töltény-hüvelynek kihányatásával jár. A szolgálatot megtagadó hüvely vagy töltény egy nyíláson át kilöketik. mely mellső részén a leélezett b6 nyúlvánnyal van ellátva, melyhez a Ár* kar
