7256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék égési folyamatok hatás-fokának emelésére

sebességgel bírt és így nem volt elég ideje a meleget teljesen befogadni és továbbá, mert az nem közvetlenül érintkezett az égési gázokkal. Azonkívül az eddig alkalmazott készülékek nagyon komplikáltak és költségesek. Ezen hátrányok a jelen eljárásnál elesnek. De különösen jó eredményeket érünk el, ha a levegő saját súlyánál fogva és szabályozható mennyiségben vezettetik beszorított vagy a természetes légvonat által szállított levegő helyett az elégés helyére, mely levegő ekkor a tűzhelyről éghető részeket sodor alsóbb hőmérsékű terekbe, még mielőtt azok elégettetnének, a mikor is meleg vész el, melyet különben ki lehetne használni. A levegőnek szabályozható mennyiségekben való fölülről eszközölt bevezetésénél még az az előny is éretik el, hogy a gázok diffúziója eló'segíttetik és az égés szabályoztatik és tökéletesbittetik. Minél bensőbben keverednek az éghető gázok molekulái az oxygén molekuláival, annál nagyobb azon atomok száma, melyek vegyi összeköttetésbe lépnek. Oly berendezést is lehet létesíteni, mely a levegő bevezettetését önműködőlég szabályozza. Ezen önműködő szabályozás az elégetés helyén végbemenő vegyi folyamat hatásának, a beáramló levegőnek és az égési gázok kiáramlásának viszonyából ered. Az i-K-getés-intenzitása és az égési termékek áramának mennyisége, hőmérséke, sűrűsége és általános tulajdonságai a légáramnak mennyiségétől, hőmérsékétől sűrűségétől és általános minőségétől függ és megfordítva, a légáramnak mennyisége, hőmérséke, sűrűsége és általános tulajdonságai is függnek az égési gázok áramának mennyiségétől, hőmérsékétől és sűrűségétől. A hajtó erő az atmosphaerikus nyomás és mivel ezen nyomás állandó, a légáram is minden részletében egyenletes lesz, ha az elvonuló égési termék oszlopának mennyisége, hőmérséke, sűrűsége vagy általános minősége a kiáradási csőben meg nem változik. A használatos égési gázoknál fölös levegő vezettetik be, mely nem járul hozzá az égés föntartásához. Ezen levegő a hőt csak fölveszi magába és elviszi, mely hőt máskülönben ki lehetne használni; ily melegveszteség a jelen eljárásnál mellőztetik. Az eddig ismeretes eljárásoknál továbbá az égés alkalmával szénrészecskék is szabadulnak ki és szénoxyd és egyéb éghető gázok is képződnek, melyek az oxygénnek nem elegendő hozzávezetése folytán a kürtőn át eltávoznak ; vagy ha elegendő oxygén van jelen, hogy a gázokat elégesse, úgy ezeknek hőmérséke az elégési hőmérsék alá szállíttatik, még mielőtt az oxygén a tűzhelyben eléggé szétoszlott, mely esetben úgy a le nem kötött oxygén, mint az éghető gázok is eltávoznak. Ezen anyagveszteség az által kerülhető el. hogy a levegőnek egy része a tűzfészek fölött vezettetik be. A következőkben «tűzhellyel» nemcsak tüzelőberendezést akarunk jelezni, hanem minden égési helyet, akár szilárd, cseppfolyós vagy gáznemű anyag égettetik is el. tehát lámpákat, világítási czélokra szolgáló gázlángzókat is, a hol a kürtők vagy hengerek alkalmaztatnak, mivel kitűnt, hogy ezen eljárás nemcsak a melegnek előnyös kihasználására, hanem a láng világító erejének fokozására is előnyösen alkalmazható. Az eljárás foganatosításakor czélszerű a levegőt a kiáradási csőnek legmagasabb pontján bevezetni, a mi azon előnyt nyújtja, hogy a levegő a kiáradási csőnek egész hosszában tétetik ki a forró gázok hatásának. De lehet a levegőt egy tetszés szerinti más helyen is bevezetni, minek következtében az azonban nem veheti föl ugyanazon magas hőfokot. Különösen előnyös eredmények érhetők el, ha a tűzhely meggyújtásakor a huzamajtók és nyílások teljesen ki vannak nyitva és a teljes meggyúladás után egészen vagy majdnem egészen bezáratnak, úgy hogy a légáramlás a tűzhely alatt beszüntettetik vagy lényegesen csökkentetik. Ezután a kivonuló égési termékek sebessége csökkentetik, a kürtőbe vagy a kiáradási csőbe