7186. lajstromszámú szabadalom • Hengermű az anyagában színezett sávokkal bíró linoleum futószőnyeg előállítására

— 2 -fekvő alsó vége legczélszerűbben hegyes, úgy hogy mindegyik lemeznek e1 hegye van. mint ez a 3. ábrából látható.

A leírt berendezés működése a következő :

Az a jutaszöveten fekvő linoleumanyag a kalander által a szövet és a fölső kalanderhenger közé behuzatik. de ugyanakkor a mindinkább szűkülő átjáraton keresztül bizonyos mértékben megtorlódik, aminek az a következménye, hogy a két szomszédos rekeszben levő. különféle szinti linoleumanyagok a mindegyik c lemez alatt lévő üres térbe is benyomatnak.

A különféle szinű linoleumanyagok a különféle.festékek hozzávegyitése által rendszerint különböző fokú alakithatóságot (domborítliatóságot), és belső összeállóságot konszisztenczia) mutatnak. A holily különbség nem forog fönn. azt vagy az egyik anyag megfelelő kiszárítása által, vagy siirítőleg. illetve ritkífólag ható vegyiiléknek az egyik vagy a másik anyaghoz való hozzáadása által mesterségesen könnyen előidézhetjük. A fönt említett húzóhatás a kevésbbé sűrűbb plasztikus anyagnál természetesen a hengerekről nagyobb távolságnyira és erélyesebben nyilvánul, mint a kevésbbé stirii. plasztikusabb anyagnál.

Ennek az a következménye, hogy a kevésbbé plasztikus anyag már korábban és erősebb nyomással torlódik össze és törekszik oldalvást eltávozni, mint a szomszédos szakaszokban lévő plasztikusabb anyag. Az anyagnak az összetorlódás okozta ily oldalvást való eltávolodása csak a e lemezek alatt lévő üres térbe történhetik. E térbe tehát az egyik oldalról legelőször egy kevés hatol be a sűrűbb anyagból.

Mennél közelebb a hengerekhez annál erősebb az összetorlódás és annál több anyag hatol a lemezek alá. úgy hogy az anyag a lemezek alatt ék alakjában tolódik el a iinoleumszöveten.

A szomszéd fölületekből csekélyebb nyo- i mással a <■ lemezek átellenben fekvő oldalán , ez utóbbiak alá hatoló plasztikusabb anyag j a súi'iíbb anyagból képződött ékalakú szél I

fölé tolódik és ez alkalommal hasonlóképen ékalakot vesz föl. Az A és B kalanderhengerek között való keresztülmenetkor ezen ékalakúan egymást borító szélek összepréseltetnek és így a két különböző színű linoleumanyag rézsútos szomszédos éleinek szilárd összefüggése idéztetik elő, mint ezt

4. ábra mutatja.

Mint már jeleztük, a lemezek nyelvalakú c1 végeit a belső végen czélszerűen a közepe fölé hosszirányban kihegyesítjük. Ez által a szomszédos hézagok határozott helyzetét érjük el a szőnyeg fölíiletén. és így éles határokat idézünk elő a különféle színű linoleum-anyagok között. Megemlítendő még, hogy az ékalakú borítás szélessége természetesen a szerint növekedik, minél nagyobb a különbség a különféle szinú anyagok alakíthatósága és sűrűsége tekintetében ; és továbbá világos az. hogy a leírt berendezés lehetővé teszi a linóieumszőnyegnek egységes munkamenetben való előállítását. melynél a sávos anyag borítás nélkül találkozik a linóleum alapanyagával. A fentebbiek szerint ehhez csupán az szükséges, hogy a különféle szinű anyagokat egyenlő sűrűvé és egyenlően alakíthatóvá tegyük. Ez esetben sem kell attól tartani, hogy a szomszédos hézagnál szakadás történik. minthogy a különböző szinű anyagok egyenlő sűrűség és alakífhatóság mellett úgy a földolgozásra, mint az egyesítésre való vonatkozással egységes tömeget képeznek. és ehhez képest leszámítva a különböző színezést, az egyszínű linóleummal egyébként minden tekintetben ugyanazonos terméket kell adniok.

Különböző sűrűségű linoleumanyagok számára azonban a fönn leírt borítás előnyösebb. Ennél bizonyos gyakorlati hiány abban mutatkozik, hogy a fölül fekvő ékalakú rész a legkülső szélén aránylag finom csúcsban végződik, a mi nagyobb kopás esetében a sáv és alapanyag között szabálytalan határolást eredményezne.

E baj teljesen megszüntethető, a mihez csak az kívántatik, hogy a c lemezek alsó szélükkel .4 hengernek a, kalander nyomó