7137. lajstromszámú szabadalom • Tolattyús készülék poralakú szemcsés terményeknek, egyáltalában egyenlő nagyságú szilárd tárgyak lemérésére
Megjelent 1807. évi január lió 18-án. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 7187. szám. VII/f. OSZTÁLY. Tolattyúkészűlék poralakú szemcsés terményeknek, egyáltalában egyenlő nagyságú szilárd testek lemérésére. DEUTSCHE METALLPATRONENFABRIK KARLSRUHEBEN. Szabadalmaztatott 1896 augusztus hó 6-ától kezdve. A találmány tárgyát képező tolattyús készülék poralakú, ¡szemcsés, általában egyenlő nagyságú szilárd testek mérésére szolgál. Ezt a lemérendő anyagot a következőkben egyszerűen szemeknek fogjuk nevezni, mi alatt általában egyenletes darabok, szemcsék vagy lemezek, vagy lapok vagy levelek értendők. Előbb azonban az összes eddig használt ily készülékek szerkezetét fogjuk ismertetni. Az ily tolattyús mérőkészülékeknek egy vagy több üregük van. melyet a lemérendő anyaggal töltünk ki. Az üregek nyílása a tolattyú fölületébe esik. Ez a fölület tetszőlegesen lehet alakítva. így pl. hengeres, gömb stb. alakú lehet. A mérték fölött egy vele kongruens alakú tolattyú csúszik, az úgynevezett lesimító, melynek mellső élét lesimító élnek nevezzük. A nyílásoknak a tolattyú-fölületbe eső vonala a töltő él. A lesimításnál az üregbe töltött, de a tolattyú fölLiletéből kiálló anyagot a lesimító él eltolja. Ama pontokon, hol a lesimító és töltő él egymást keresztezi, megtörténhetik, hogy a két él közé egy szem szorul, melyet a tolattyú tovább mozgásánál ketté vág. Ez különösen akkor történik meg, ha a szög. mely alatt az élek egymást keresztezik. kisebb mint a súrlódási szög. mely a mérendő anyag és a tolattyú és lesimító anyaga között a súrlódás mértékét képezi. A keresztezés szöge az a szög. melyet a nyílásnak el nem födött részébe eső élek képeznek egymással. Kevés idővel a töltőnyílás teljes elzárása előtt szokott az anyag megszorzása leggyakrabban megtörténni. Ha már most egy tolattyúval — mint az ismert géppel működtetett tolattyúknál történni szokott — a mérést egymásután sok ezerszer végezzük, a töltő él és a lesimító él idő múltán eltompul még akkor is. ha edzett aczélból készül. Ennek következménye az. hogy az elvágás a tompa élek között mind nehezebben megy végbe és hogy a fölaprózott anyag a keletkezett ék vagy tölcsér alakban megszorúl. További hátrány az, hogy bizonyos anyagoknál a szem elvágására tetemes erő szükséges. Végül harmadszor esetleg az is fontos lehet, hogy mérés csak egész szemeket szolgáltasson, ekkor az egyes szemek szétmetszése káros. Mindeme hátrányokat elkerüljük a következőkben leírt új tolattyús készülék használatánál. Ez a készülék a csatolt rajzon van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrán .4 egy ide-oda mozNYOMDAHIBÁS
