7130. lajstromszámú szabadalom • Toldat kémények, levezető csövek, lámpák és hasonlók számára, mely minden szélirányból gyakorol szívó hatást
Megjelent 1807. évi január hó 18-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 7180. szám. XYI/b. OSZTÁLY. Toldat kémények, levezetőcsövek, lámpák és hasonlók számára, mely minden széliránynál gyakorol szivó hatást. DH PLATNER GUSZTÁV ORVOS ÉS MÜLLER ÁGOSTON KÉMÉNYSEPRŐMESTER WITZENHAUSENBEN. Szabadalmaztatott 1896 augusztus hó 8-ától kezdve. Számos oly használható készülék ismeretes, melyekkel alulról jövő széllel a kéményben fölszálló füstre szívóhatást gyakorolhatunk, de nincs oly készülék, mely fölülről jól működne, ha a szél fölülről jön. A gázok mozgására vonatkozó kisérleletekből tudjuk, hogy egy szűk nyílásból bizonyos nyomás alatt kihatoló légáram saját irányára merőleges irányban szívó hatást gyakorol. Ha oly szívóhatást akarunk elérni, melynek iránya ellentétes a légáram eredeti irányával, ez a legegyszerűbben úgy sikerül, hogy a nyílástól, melyből a levegő kiáramlik, csekély távolságban egy lapot helyezünk el. mely által a légáram az oldalak felé irányíttatik és így a lapon túl erős szívóhatást gyakorol. Hogy az elvet kéménytoldatoknál, levezetőcsöveknél, lámpáknál és ilyesféléknél gyakorlatilag értékesítsük, a következő berendezést szerkesztettük : Mindenekelőtt a fölülről közvetlenül vagy fölülről oldalt jövő szelet föl kell fogni és egy központi nyílás felé vezetni. E czélra egy tölcséralakú, parabolaalakú, hengerszerű vagy hasonló módon alakított a lemeztoldat szolgál, melynek közepén megfelelő alkotásit a1 nyílás van. E toldat alatt kis távolságra egy l> lap van. mely a szélnek oldalirányt ad. Ez által keletkezik a szívóhatás és a h lap alatt a c kéményből kitóduló füst oldalt kiragadtatik. A 1> lap egyszersmind arra szolgál, hogy a közvetlen oldalról jövő szélrohamot a kéménynyílástól távol tartsa, a^mivel ugyancsak erős szívóhatás áll be. Az alulról jövő szél részére rendszerint egy fölfelé kúpalakúan szűkülő csőtoldás alkalmaztatik. A gázok jobb levezetésére a d csőtoldás fölső részében ki van bővítve, bár ezt a 2 alsó résznél is ezélszerű megtenni. mint az <1 rajzban ábrázolt kiviteli alakban be van mutatva. E kiviteli módozatnál az a. b, c és d részek a részben íM>-kal elfordított e abroncsvaspánttal vannak összekötve, de határozottan kiemeljük, hogy a részek összekötése illetve azok kölcsönös megerősítése teljesen tetszés szerint eszközölhető és pedig, ha tetszik úgy. hogy az illető részek tisztogatásuk végett könnyen szétvehetők legyenek. A rajzban bemutatott összekötési mód a tulajdonképeni találmánnyal semmi összefüggésben nincs. NVOMDAHIBÁS
